Európa jövőjét találgatni mindig aktuális, de most különösen. A Bécset elfoglaló I. Napóleon francia császár 1809. május 15-i (!) proklamációjában szabadságot ajánlott a Habsburg Birodalomtól elnyomott magyaroknak. 40 évvel később fogtuk föl a kiáltvány jelentését – későn. Mi következett volna a poklot melegítő Szent Szövetség helyett, ha élünk az egyedülálló lehetőséggel?
*
Az addig osztrák hadműveleteket szolgáló magyar nemesek (Kisfaludy Sándor, Széchenyi István meg a többi labanc nemzetáruló) dezertál, a magyar parasztok szabadcsapatokat szerveznek, és a nemzeti reguláris sereghez csatlakozva megindulnak az osztrák határ felé. (Napóleon Bécsben van.) A két (magyar és francia) tűz közé szoruló Ferenc osztrák uralkodó riadtan fegyverszünetet kér. Napóleon a schönbrunni békeszerződésbe inzertálja Magyarország önállóságát. Megalakul az önálló Magyar Királyság, a Habsburg Birodalom eljelentéktelenedik, és a francia birodalomtól való függésre kényszerítődik.
Franciaország osztrák és magyar egységek segítségével letöri az ibériai felkelést, közép-európai megszállás alá veszi a félszigetet. Mivel Oroszország próbálja kijátszani a kontinentális zárlatot, Napóleon belső kontinentális zárlatot húz: megtiltja a szövetséges Magyarországnak, Lengyelországnak, egész Kelet-Európának az Oroszországgal folytatott kereskedelmet; nyugat-oroszországi határt nem lehet átlépni. Napóleon megfenyegeti Poroszországot, hogy amennyiben zúgolódik, visszacsatolja Ausztriához. Ferenc felügyel a poroszokra. Berlin minimális méretű hadsereget birtokolhat, és természetesen nem kokettálhat Moszkvával.
Oroszország a kitörés lehetőségét keresvén Észak-Európa felé fordul, ezért Franciaország osztrák, magyar és francia csapatokkal Hollandián át okkupálja a dán-norvég uniót. Onnan megakadályozza I. Sándor orosz cár skandináv nyitását. Az észak-európai francia lovasság parancsnoka Joachim Murat marsall, aki megkapja a svéd királyságot. A svéd térség nem teremthet összeköttetést orosz földdel.
Anglia Franciaország északi térhódításának hírére igyekszik kikötni valahol Észak-Európában. (Portugáliában, Spanyolországban már nem tud.) Napóleon az Északi-tengerre rendeli az ibér hajókat, amelyek nem engedik partot érni az angolokat. Az egyesített itáliai-portugál-spanyol-francia-holland-dán-norvég-svéd hajóflotta elkergeti az angolt. Napóleon megfenyegeti Angliát, hogy annektálja, amennyiben megkísérel beavatkozni az ő európai ügyeibe.
Franciaország az ellenőrzött Skandinávián keresztül végleg elvágja Oroszország európai kapcsolódási vonalait. Moszkva elszigetelődik. Napóleon felgyúrja az összeurópai haderőt az oroszországi invázióra. I. Sándor orosz cár inkább beadja a derekát, teljesíti Napóleon követeléseit.
Franciaország az itáliai-portugál-spanyol-francia-holland-dán-norvég-svéd-orosz hajóflottával megveri Anglia flottáját, lehorgonyoz Londonban, és behódoltatja IV. György brit királyt, aki nem tarthat hadsereget. Napóleon feleségül veszi Sarolta walesi hercegnőt. A Grande Armée egy részét a szigetországban hagyja. Anglia Franciaország csatlósává válik.
Napóleon megszünteti a kontinentális zárlatot. Moszkvától cserébe a Code Civil érvényesítését, a jobbágyság felszabadítását, a feudalizmus felszámolását kéri, amely így még a 19. század első negyedében megvalósul, megelőzve mindezzel a marxizmus, a leninizmus és a sztálinizmus kibontakozását.
*
2012. július 25-én 200 esztendős az osztrovnói csata.
