Itt is megtalálsz minket.

HTML

Mi ez itt?

Nem vagyunk múlt nélkül. 2008-2009-ben papírlapot adtunk ki Győrben, most pedig felköltöztünk az internetre, mert még maradt bennünk mondanivaló. Minden hozzászólásnak örülünk, a posztok szerzőik álláspontját tükrözik, nem a kollektíváét.

Papírlapot? Tényleg?

Tetszik?

Erről beszélünk

Mi történt volna, ha 1809-ben Napóleon mellé állunk?

2012.07.25. 08:00 | Írta: Foray Nándor

Európa jövőjét találgatni mindig aktuális, de most különösen. A Bécset elfoglaló I. Napóleon francia császár 1809. május 15-i (!) proklamációjában szabadságot ajánlott a Habsburg Birodalomtól elnyomott magyaroknak. 40 évvel később fogtuk föl a kiáltvány jelentését – későn. Mi következett volna a poklot melegítő Szent Szövetség helyett, ha élünk az egyedülálló lehetőséggel?

*

Az addig osztrák hadműveleteket szolgáló magyar nemesek (Kisfaludy Sándor, Széchenyi István meg a többi labanc nemzetáruló) dezertál, a magyar parasztok szabadcsapatokat szerveznek, és a nemzeti reguláris sereghez csatlakozva megindulnak az osztrák határ felé. (Napóleon Bécsben van.) A két (magyar és francia) tűz közé szoruló Ferenc osztrák uralkodó riadtan fegyverszünetet kér. Napóleon a schönbrunni békeszerződésbe inzertálja Magyarország önállóságát. Megalakul az önálló Magyar Királyság, a Habsburg Birodalom eljelentéktelenedik, és a francia birodalomtól való függésre kényszerítődik.

Franciaország osztrák és magyar egységek segítségével letöri az ibériai felkelést, közép-európai megszállás alá veszi a félszigetet. Mivel Oroszország próbálja kijátszani a kontinentális zárlatot, Napóleon belső kontinentális zárlatot húz: megtiltja a szövetséges Magyarországnak, Lengyelországnak, egész Kelet-Európának az Oroszországgal folytatott kereskedelmet; nyugat-oroszországi határt nem lehet átlépni. Napóleon megfenyegeti Poroszországot, hogy amennyiben zúgolódik, visszacsatolja Ausztriához. Ferenc felügyel a poroszokra. Berlin minimális méretű hadsereget birtokolhat, és természetesen nem kokettálhat Moszkvával.

Oroszország a kitörés lehetőségét keresvén Észak-Európa felé fordul, ezért Franciaország osztrák, magyar és francia csapatokkal Hollandián át okkupálja a dán-norvég uniót. Onnan megakadályozza I. Sándor orosz cár skandináv nyitását. Az észak-európai francia lovasság parancsnoka Joachim Murat marsall, aki megkapja a svéd királyságot. A svéd térség nem teremthet összeköttetést orosz földdel.

Anglia Franciaország északi térhódításának hírére igyekszik kikötni valahol Észak-Európában. (Portugáliában, Spanyolországban már nem tud.) Napóleon az Északi-tengerre rendeli az ibér hajókat, amelyek nem engedik partot érni az angolokat. Az egyesített itáliai-portugál-spanyol-francia-holland-dán-norvég-svéd hajóflotta elkergeti az angolt. Napóleon megfenyegeti Angliát, hogy annektálja, amennyiben megkísérel beavatkozni az ő európai ügyeibe.

Franciaország az ellenőrzött Skandinávián keresztül végleg elvágja Oroszország európai kapcsolódási vonalait. Moszkva elszigetelődik. Napóleon felgyúrja az összeurópai haderőt az oroszországi invázióra. I. Sándor orosz cár inkább beadja a derekát, teljesíti Napóleon követeléseit.

Franciaország az itáliai-portugál-spanyol-francia-holland-dán-norvég-svéd-orosz hajóflottával megveri Anglia flottáját, lehorgonyoz Londonban, és behódoltatja IV. György brit királyt, aki nem tarthat hadsereget. Napóleon feleségül veszi Sarolta walesi hercegnőt. A Grande Armée egy részét a szigetországban hagyja. Anglia Franciaország csatlósává válik.

Napóleon megszünteti a kontinentális zárlatot. Moszkvától cserébe a Code Civil érvényesítését, a jobbágyság felszabadítását, a feudalizmus felszámolását kéri, amely így még a 19. század első negyedében megvalósul, megelőzve mindezzel a marxizmus, a leninizmus és a sztálinizmus kibontakozását.

*

2012. július 25-én 200 esztendős az osztrovnói csata.

2 komment

Címkék: történelem napóleon alternatív történelem

A bejegyzés trackback címe:

https://alternativa.blog.hu/api/trackback/id/tr664671495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tóth Csaba Tibor 2012.07.25. 11:18:16

Bibó István szórakoztatta apósát, Ravasz Lászlót ilyen ún. uchróniákkal, amik a válogatott írásaiban néha meg is jelentek, lásd: mek.niif.hu/02000/02043/html/540.html

ennyit a "mi lett volna ha?" miatt nyavalygóknak, értelme lehet hogy nincs, de isteni szórakozás.

Foray Nándor · http://foraynandor.blog.hu 2012.07.25. 11:56:12

@mesÜge: Nekem határozott álláspontom, hogy ez esetben értelme is van. A Napóleon-korszak jelentősége szerintem azzal együtt is alulbecsült, hogy külön fejezet a történelemkönyvben. A Szent Szövetség gründolásával konzerválódott ugyanis az a feudalizmus, amely a jobbágyok, majd a munkások elégedetlenkedését, ezáltal a marxizmus, leninizmus szárba szökkenését vonta maga után. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ha Napóleon győz végül, akkor a 20. század érdeklődés hiányában elmarad.

Magyarország sorsát külön is determinálta. Napóleon fölajánlotta Magyarország függetlenségét, amit NEM FOGADTUNK EL. 1809-ben. Hanem 40 évvel később kapcsoltunk, amikor már nem volt Napóleon, akire támaszkodhattunk volna. Petőfi meg sírt, hogy miért nem jön. Azért, mert mikor jött, akkor elhajtottuk. Ez aztán lassan elvezetett a kiegyezéshez, a világháborúhoz, Trianonhoz, és így tovább.

A Napóleon-korszak 15 éve történelmi választópont volt. Az hagyján, hogy a királyok a status quót választották, de hogy mi is, az szégyen és gyalázat. Egyszerűbb ez annál, mint ahogy fent leírtam:

1. Ha Magyarország elszakad, a Habsburg Birodalom eljelentéktelenedik, beszorul Franciaország meg az azzal szövetséges Magyarország közé.

2. Ha a Habsburg Birodalom eljelentéktelenedik, Poroszország is kiesik a játékból, hiszen magára marad Európában.

3. Ha Poroszország is kiesik, Oroszország se tud mit kezdeni Európával.

Ezek a hatalmak külön-külön tehetetlenek voltak, együtt is csak hatodszorra tudták „legyőzni” Franciaországot. Nem sok kellett volna Napóleon végső győzelméhez, csak egyfelől túl engedékenynek bizonyult (azzal például, hogy nem rombolta porig Bécset még időben, hanem inkább házasodott vele), másfelől túl hepciás, amikor besietett Moszkvába, amerre megsemmisült a hadserege, hiéna ellenségei meg persze ugrottak a hírre. Mária Lujzáék is. Ha több kurázsi lett volna Napóleonban, ekkorra már nem létezett volna se Bécs, se Berlin. Ha mégis, Magyarország függetlensége akkor is megalapozhatta volna a koalíció kudarcát. És akkor az egész történelem másként alakult volna. Nem nehéz elképzelni, hogy mi történt volna, ha Napóleonnak sikerül kiterjeszteni a forradalmi vívmányokat a feudalista államokba. Hát ez a lényeg.
süti beállítások módosítása