Magyarországon többek között azért nehéz a Fideszről normálisan írni, mert van egy rakás idióta, akik ezt ész nélkül mindenféle toposzok dobálásával, a legelemibb józan ész és logika szabályait felrúgva, fröcskölődve, hobbiszerűen csinálják. Két cikkben is megemlékeztem róluk korábban, nem róluk akarok beszélni.

A Fidesz hagyományosan, bármit is csinál, ezen újságírók szemében populista, fasiszta valami marad, ami a jogállam ellen tör. Ez általában ordenáré túlzás, és magukat minősítik azok a véleményformálók, akik a legkisebb dologra is ezt ugatják. Ha elfogadjuk azt, hogy a Fidesz keményebben vette a kezébe a kormányzást, mint a töketlen szocialisták, akkor lépéseik nagy része kommunikálható, megértethető, elfogadható.

 
A Mal Zrt. vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt a rendőrség javaslatára letartóztatták. A cég sorsa és irányítása ezentúl az állam reszortja. A Fidesz kétharmados többségét bevetve megszavazta a Mal Zrt. államosítását eredményező alkotmánymódosítást, gyakorlatilag visszaélve a választások eredményével. Megteheti, mert joga van hozzá, de egy magánvállalatot állami befolyás alá vonni mégiscsak országos szintű pofátlanság. Sőt: európai.

Konkrétan Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feje látja el a Mal Zrt. vezetését. Ő fogja dirigálni a céget, de az állam nyilván a vagyonkezelési lyukra játszik, szóval ez a lényeg – a zsíros porc, amivel szabadon babrálhatnak. A tényálladékon ez persze jottányit sem változtat – alkotmánymódosítást kellett kilátásba helyezni, hogy ez nyélbe üthető megoldás lehessen. Meg is szavazták szépen. És a választópolgárok itt lettek szemrebbenés nélkül átverve – (rejtett kamera és pezsgő nélkül).

 
A lehető legrosszabbkor jött a Lehet Más a Politikának Ivády Gábor kilépése. A zöldek egyetlen polgármestere azután döntött a párt elhagyása mellett, hogy annak etikai bizottsága egy tisztázatlan hátterű kampánytámogatás elfogadása miatt kizárta volna a polceleb Ivádyt az LMP-ből, aki kilépése után nem éppen elegáns módon a Jobbik pártlapjában eszdéeszezte le az ökopártot.

„Tudod mikor mondok én el neked, újságírónak belső ügyeket, az első LMP-s durva ügyre viszont szerintem egy hónapon belül fény derül, mert elkerülhetetlen" - mondta az LMP egyik választmányi tagja nekem október harmadikán, miközben a fővárosi pártirodából közvetítettem a Mandinernek az ott történteket. Aztán elkezdtek csurranni-cseppenni a hírek: Ivády Gáborral van valami, de hivatalosan senki nem mondhat róla semmit.

 
„Amitől viszont úgy rettegtem, mint Gréczy Zsolt a fasisztáktól, az a fennkölt, nagyotmondó és szimbolikus jobboldaliság volt, ami egyelőre a konkrét tettek helyett jutott” - írtam június eleji cikkemben az új kormány pár heti mérlegéről, hogy azóta aztán egy betűt se. Nem véletlenül.

Arra a szimpla belátásra jutottam, hogy tényleg valami komoly változás történt, és az újdonsült kormánypártoknak időt kell hagyni, hogy kibontakoztassák elképzeléseiket. Ez az idő még mindig tart: őszintén szólva gőzöm nincs, hogy amit a Fidesz a gazdasággal, a pénzügyekkel csinál, az jó lesz-e vagy nem, illetve, hogy mennyire aggályos, ami a médiafelügyeleteknél, vagy az alkotmányozás, esetleg az elnökválasztás körül történik vagy történt. Arról sem most fogok írni, hogy az MR2 márpedig jó vagy rossz, hogy akkor a hunok unokatesvérei (hunokatestvérei) vagyunk-é, vagy sem, tehát semmi olyasmiről nem lesz szó, ami jól is elsülhet, vagy jól sült el.