Lényegében semmi újat nem mondott G. Fodor Gábor a Magyar Narancsnak adott interjújában. Semmi olyat, ami váratlanul érte volna a befogadót, olyat, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a Századvég stratégiai igazgatójának a szájából. Most mégis némi értetlenkedés fogadja a jobboldalon: György Zsombor például igen kemény vezércikkben ment neki a "politikai gondolkodó"-nak a mai Magyar Nemzetben.
A legvitatottabb mondat a polgári Magyarországról szóló, ami GFG szerint politikai termék volt, nem pedig politikai realitás. "A jobboldali értelmiségiek (...) még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés. Ebből fakad a jobboldali értelmiség minden ellenkezése és ízlésbeli problémája a jelenlegi kurzussal szemben."
György Zsombor értetlenségének adott hangot, és reményét fejezte ki, hogy GFG "csak a saját változatát adta elő", és mondandója nem fogja elnyerni a kormánypártiak tetszését.
Van egy rossz hírem. G. Fodor ugyanerről beszél évek óta, a kormány pedig nagyon is érti az elmondottakat - többek között ezért is volt képes tavaly ismét választásokat nyerni.
Hosszú évek óta lehet hallani GFG-től, hogy a győzelemé az igazság, hogy a politika a "széplelkek" elképzeléseivel szemben nem az olvasmányélmények megvalósítását jelenti. Ennek mentén a politikai elemző többször neki is ment már azon jobboldaliaknak, akiknek nem tetszett, amit láttak: 2012 nyarán a kőszegi Tranzit fesztivál lapjában tette fel a kérdést, hogy mit nem ért "a korszakváltást két éve még nagy lelkesedéssel ünneplő fiatal konzervatív nemzedék", majd a blogjában részletesebben is kifejtette gondolatait. Ugyanezen év szeptemberében írta: "Nem értik, hogy miért nem lehet minden nap Reagannek áldozni, 16. századi francia moralisták eszmefuttatásait követve rendbe tenni az egészségügyet, a neokonok vitáit a budai szalonokban újrajátszva válaszolni Törökszentmiklós és Fegyvernek kérdéseire, vagy idealizálni azt a polgári Magyarországot, amelynek jó néhány gesztusát ma ugyanolyan heves ellenérzéssel utasítanák el."
Nyílt beszéd, ahogy Borbás Barna a mostani nyilatkozat kapcsán írta. GFG "az erő természetét" dicsőíti, macchiavellista posztjaiban rendre a hatalom megtartásának szándéka felől értelmezi az eseményeket.
Valaki úgy gondolta az elmúlt évek alapján, hogy nem pusztán a hatalom megtartása a cél, hanem a "polgári Magyarország" elérése? 2010-ben és tavaly ennek az ígéretével szerzett kétharmadot a Fidesz-KDNP? Megnyerte a választásokat tizenhárom éve?
G. Fodor tökéletesen érti a kormány majd' minden egyes lépését, és ennek hangot is ad minden adandó alkalommal. A jobboldali értelmiség pedig jó néhányszor nem igazán érti - aztán ennek vagy hangot ad, vagy, ami jellemzőbb, inkább nem. És reménykedik, hogy a vasárnapi zárva tartás tényleg a "család szentsége" miatt kell, meg azért, hogy "senkit se lehessen a hét utolsó napján dolgoztatni."
Mint György Zsombor megjegyzi: "A stratéga azt is nyilatkozza, hogy a „politika embertan. Embereket kell irányítani". A hatalomgyakorló feladata pedig annak elérése, hogy az emberek azt akarják, amit ő akar. Ezt olvasva is csak tiltakozni lehet. A hatalomgyakorlóknak nem ez a feladatuk egy demokráciában. Az ugyanis nem így működik. Ott a hatalomgyakorlás nem valósulhat meg hiteles tájékoztatás, párbeszéd, kompromisszumok és józan belátás nélkül."
Hát, egy jól működő liberális demokráciában tényleg nem így mennek a dolgok. És mi épült itt ki az elmúlt öt évben? Mi volt a jellemző, a hiteles tájékoztatás, a párbeszéd, a kompromisszumok keresése és a józan belátás? Akár csak célként is ezek voltak kitűzve?
György Zsombor cikkeit mindazonáltal szívesen olvasom mindig, és örülök annak is, hogy újabban vezércikkeket is jegyez a lapban. A mostani például azért is jó, mert sokkal árulkodóbb, mint mondjuk egy Ugró Miklós-féle fröcsögés publi volt régebben: bemutatja, a jobboldali gondolkodók a jelek szerint mit is szeretnének a legjobban.
Még néhány kegyes hazugságot. Azt, hogy legalább a szép szavak megmaradjanak, ha már a rendszer sokszor nagyon is mást mutat. Amit nem kell észrevenni persze.
"Legalább ne a gyöngeség, hanem az érdek moralizálna" - írta 2012-ben G. Fodor. Megint csak világos beszéd. S láthattuk nem is oly rég, amikor az érdek moralizált: Simicska Lajos felettébb magasztosakat nyilatkozott sajtószabadságról, meg arról, hogy neki nem tetszik, ahogy ezek a fiúk a dolgokat intézik. Ott is ugyanúgy a hatalomról volt szó, aminek természetéről majd' mindent megírt már GFG.
Csak vannak, akik még mindig nem akarják elhinni, akik inkább nem szeretnék érteni.
