A Magyar Tudományos Akadémia Galaktikus- és Jövőkutatási Főtanácsának kiegészítő állásfoglalása Magyarország önkormányzatai egyes további közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás alapján
A bizottság a Magyar Tudományos Akadémia n-x3 Szakosztálya Madár- és Béljóslási Intézete, tekintve, hogy a helyi tanácsok az utcák, terek (különösen pedig, sétányok, közök és hajtányok) ideológiailag helyes elnevezésének megannyi problémás esettanulmányát tárták Elénk, véleményét ezekről a kérdésekről több összesítő-íven szándékozik közölni. Mivel városatyáink, és falubölcseink körültekintése a múltnál, sőt a jelennél sem áll meg, és mindenekelőtt is a Fényes Jövő felé fordítva tekintetüket az elnevezések demokratikus voltát mintegy az elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány magyar esztendőre is biztosítani kívánják, ezért igyekeztünk a ma még élő, de utcatábla-gyanús személyiségek esetében minden kérdésre ezen a helyen válaszolni.
Kéréseik által ránk helyezett szakmai felelősségünk teljes tudatában az egyes kérdéses jövendőbeli történeti személyiségekről az alábbiakat közöljük mély megrendeléssel:
1. Megnevezés
Pozsgay Imre
Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. –) A Kádár-korszak prominens állami vezetője, aki pályafutását 1950-ben a Rákosi Mátyás vezette MDP-ben kezdte, így kezdettől fogva részt vett a magyar jogállamiság leépítésében és a pártállami, totális sztálinista diktatúra kiépítésében. A hetvenes évektől vezető kormánypozíciókhoz jutott, 1976-tól kulturális, 1980-tól művelődési miniszter. Ugyanekkor választják be az 1957-ben az ’56-os forradalom és szabadságharc után alakult új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába, majd 1988-ban a Politikai Bizottságba, ahol a diktatúra különösen válságos legutolsó két évében a legfontosabb döntések részvételében is szerepe volt (ellenzékiek letartóztatása, gyülekezés megakadályozása stb.). Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában két alkalommal vett részt.
3. Megnevezés
Matolcsy György
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Matolcsy György Huba (Budapest, 1955. július 18. –) közgazdász, publicista, politikus, 1998-tól 2002 ig gazdasági, 2010-től 2013-ig nemzetgazdasági miniszter, 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank Elnöke. 1977-ben szerzett közgazdászdiplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A sikeres államvizsgát követően egy évig az Iparszervezési Intézet munkatársa, majd 1981-ig a Pénzügyminisztérium ipari főosztálya, illetve 1985-ig a miniszteri titkárság főelőadója, majd osztályvezetője volt. Ezt követően 1990-ig a Pénzügykutató Intézet (1987-től részvénytársaság) munkatársa, majd tudományos főmunkatársa. Az MSZMP tagja. Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel (tv.-i hivatkozás mint fent) XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásában vett részt.
4. Megnevezés
Pintér Sándor
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3.) magyar rendőr altábornagy, jogász, politikus. 1991 és 1996 között országos rendőrfőkapitány. 1998 és 2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó voltZuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Főiskolai diplomájának megszerzése után 1985-ig az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója volt. 1985-ben átkerült a Budai Rendőrkapitányságra bűnügyi osztályvezetőnek, majd megbízott kapitányságvezetőnek. 1988-ban átirányították a Pest Megyei Főkapitánysághoz, ahol a vizsgálati osztály vezetőjévé nevezték ki. Az MSZMP tagja volt. Neve erősen köthető az állampárti önkényuralmi rendszer belügyi szerveihez, ezért közterület elnevezésére nem javasolt.
5. Megnevezés
Pokol Béla
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Pokol Béla (Záhony, 1950. május 7.) magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár. 1976-ban lépett be az MSZMP-be, ahonnan 1988-ban lépett ki. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásában vett részt.
6. Megnevezés
Kövér László
MTA Állásfoglalás
használható, de aggályos
Indoklás
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. – ) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Fidesz alapító tagja. KISZ-titkár, 1983 óta a szakkollégiumi mozgalom tagja, 1984-ben a Bibó István Szakkollégium tagja, majd nevelőtanára, emellett a Századvég című folyóirat szerkesztője volt. 1986. február-szeptember között az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának munkatársa volt. 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjas. 1988 novemberében a frissen alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) alelnöke lett (a másik MISZOT alelnök Gyurcsány Ferenc volt). A szervezetben nem választottak elnököt, a kollektív vezetést a választmány látta el. Bár önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában nem volt szerepe, neve összekapcsolható az önkényuralmi rendszer fenntartásával, ezért közterület elnevezésére aggályos.
7. Megnevezés
Stumpf István
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Stumpf István (Sárospatak, 1957. augusztus 5. – ) magyar jogász, politológus, egyetemi oktató. Tudományos pályája mellett a közéletben is aktívan vett részt: 1988-ban a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) elnöke volt, amely tisztséget 1990-ig viselt, emellett 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront egyik utolsó alelnöke. Tagja volt az MSZMP-nek, de a pártban nem töltött be vezető tisztséget. Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásában vett részt.
8. Megnevezés
Kun Miklós
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Kun Miklós (Kasin, 1946. július 11.) Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő. Kun Béla, az 1919-es magyarországi proletárdiktatúra belügyi népbiztosa, és tényleges vezetője a nagyapja volt. Családja 1959-ben tér vissza Magyarországra szovjet emigrációból, Kun pedig az ELTE BTK történelem orosz szakán diplomázott 1969-ben. 1979-es, Borsányi Györggyel párban írt, betiltott Kun Béla-monográfiája előtt Mihail Bakunyin munkásságának marxista alapú átértelmezésével foglalkozott. Nevén és korai tevékenységén keresztül egyaránt kapcsolódik a marxista történetírási hagyományhoz, valamint a magyarországi pártállami rendszer kiépítéséhez, fenntartásához, ezért a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint közterület elnevezésére neve nem használható.
9. Megnevezés
Bíró Zoltán
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Bíró Zoltán (Budapest, 1941. április 21. –) irodalomtörténész, politikus, főiskolai oktató. 1970–1971 között a SZOT Központi Iskola népművelő tanára, 1971–1974 között a Művelődésügyi Minisztérium főosztályának főelőadója, 1974–1980 között a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának osztályvezetője volt. 1981–1983 között a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott igazgatói tisztségét töltötte be. 1983–1988 között az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársaként dolgozott. Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásában vett részt.
10. Megnevezés
Hoffmann (Bajnai) Rózsa
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Dr. Hoffmann Rózsa, született: Bajnai Rózsa (Balatonfüred, 1948. január 22. –) pedagógus, egyetemi docens, oktatáspolitikus, 2010 júniusától 2013 februárjáig az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára volt, azóta a köznevelésért felelős államtitkár. 1972-től a Művelődési Minisztérium főelőadója, ebben az időben a Szovjet Irodalom c. folyóirat számára fordítja le magyarra Jurij Guszev „A szocialista forradalom korának irodalma” c. művét. A rendszerváltás előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt, a pártból 1988-ban lépett ki. Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásához és fenntartásához kapcsolható.
A fenti véleményekhez mintegy megjegyzésként, ha úgy tetszik stílszerűen vörös farokként szeretné a bizottság azon meggyőződését is kinyilvánítani, hogy jelen dokumentum szerinte nem teljesen kötelező jellegű, a Magas Akadémia jelen ügyekben csupán mint a Felséges Népet a Törvény betűjének helyes értelmezéséhez vezető világító kvarclámpás fénye működik, így tehát senki se vegye ezt Kinyilatkoztatásnak, csupán kötelezően ajánlott házifeladatnak. Éppen ezért, nekünk mindegy, hogy az átnevezések miatt kit szidnak, de minket ugyan ne már.
A döntés az Önöké, a Szináj hegye pedig ugyebár igen messze esik, nincs honnan szétnéznünk.
Éljen a Haza!
(Felhasznált irodalom: Wikipédia vonatkozó magyar nyelvű szócikkei, ill. az irodai szekrényben véletlenül fellelt Új Magyar Lexikon egyik hiányos kötelespéldánya).
