Itt is megtalálsz minket.

HTML

Mi ez itt?

Nem vagyunk múlt nélkül. 2008-2009-ben papírlapot adtunk ki Győrben, most pedig felköltöztünk az internetre, mert még maradt bennünk mondanivaló. Minden hozzászólásnak örülünk, a posztok szerzőik álláspontját tükrözik, nem a kollektíváét.

Papírlapot? Tényleg?

Tetszik?

Erről beszélünk

Külföldön tanulni jó dolog

2013.01.30. 08:00 | Írta: Herizonford

harrison ford.jpgMost az az ukáz, hogy a felsőoktatásról írjak valamit, mert lesz ez a remek rendezvény pénteken, ezt kell reklámozni. Tényleg menjetek el, mert ha valami, akkor ez fontos. Ha számít a tanácsom, csak annyit mondok: ne értsetek egyet senkivel, mindenkire fújoljatok. Mert mi is fog történni ezen a rendezvényen? Levezetjük majd, miért rossz, amit Hoffmann Rózsa csinál. hogy miért rossz, amit Hiller István csinált, hogy miért rossz, amit Magyar Bálint csinált, és megállapodunk valami olyasmiben, amit e három politikus közül egyik sem képviselt. Csakhogy ez is szar lesz.

Mert a magyar felsőoktatás legnagyobb problémája egyáltalán nem az, hogy fizetős-e vagy sem, hogy hány állami helyet nyitnak meg az adott évben, vagy hogy milyen a hallgatói érdekképviselet.  Persze ezek is számítanak, de a legnagyobb bajok akkor is a minőséggel vannak. Nem, nem arra gondolok, hogy Nyugaton mennyire hiperszuper diplomákat vágnak az emberhez már akkor is ha csak benéz az ottani egyetemek tejben-vajban fürdetett kolbászból készült kerítésén. Nem is arra, hogy Nyugaton sok esetben olcsóbb tanulni, hogy idegen nyelvek fognak az ember agyába szivárogni. Ez mind mellékes. Én a tanári gárdára gondolok. Mert a felsőoktatás elsődleges feladata: elitképzés. És ki képzi a jövőbeli elitet? A jelenlegi elit. És milyen a jelenlegi hazai elit? Hát szar. Naugye.

Ha például a magyar társadalomtudományi képzést kellene egy képben összefoglalnom, az az lenne, hogy Bihari Mihály ül az ELTE-ÁJK egyik nagyelőadójában, és politológia címszó alatt alapigazságnak állít be olyan elméleteket, amiket még az ötvenes években dolgoztak ki. A nyolcvanas években egészen biztosan óriási dolog volt, hogy ilyen dolgokról egyáltalán tudott Bihari Mihály, hogy beszélt is róluk, az meg egyenesen csoda, de azóta azért történt egy rendszerváltás, szóval már nem különösebben nehéz naprakész szakirodalmat találni. A legtöbb tanár mégsem töri magát azért, hogy a diákjainak fél évszázadosnál fiatalabb elméleteket is be tudjon mutatni. A wikipedia angol nyelvű szócikke a politikatudományról például sokkal hasznosabb, mint egy ilyen tárgyú,  fél éves előadás bármelyik magyar állami egyetemeken, tehát elég lenne csak beírni a google-be a tudományterület nevét. Jó esetben ezt persze megteszik a rendkívül jól kereső és rendkívül megbecsült tanársegédek, rossz esetben nem. A valóságról pedig általában a rossz eset forgatókönyve szól. A tanársegéd ugyanis vagy hajlandó tisztességesen felszürkülni a katedrára és a doktori címhez, vagy mehet isten hírével.

És még csodálkozunk azon, hogy nem igazán megy nekünk ez a demokrácia meg piacgazdaság dolog, meg hogy a hazai elit nem tudott felnőni a feladathoz. Hát ezért nem.

A megoldás: külföldön kell tanulni. Nem ördögtől való dolog ez, nem nemzettagadás. A nemzetnek ehhez semmi köze. Ami azt illeti, a magyar nemzetnek talán inkább akkor segít az ember, ha külföldön tanul és aztán hazajön. Nem is kell feltétlenül Dániába, Ausztriába, Nagy-Britanniába vagy az Egyesült Államokba menni, teljesen mindegy, hogy mi a célország. Szerezhet valaki Albániában is diplomát, a lényeg, hogy ne azt tanulja, amit itthon tanítanak. Albániában talán még az ötvenes évek szintjére sem jutottak el, mégis megéri egy ottani képzés elvégzése, hiszen arra az is ráébreszt, hogy van tudásanyag és gondolkodás az egyetemi tanszékek irodáiban és az MTA-ban ülő magyar rendszerváltó technokraták koponyáján kívül is. Sőt, ott van csak igazán.

6 komment · 1 trackback

Címkék: külföld felsőoktatás egyetem

A bejegyzés trackback címe:

https://alternativa.blog.hu/api/trackback/id/tr275051846

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.30. 11:52:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsentrisvihák 2013.01.30. 09:51:24

Hihetetlen. Komolyan, nem gondoltam volna, hogy megélem azt a napot, amikor valamiben egyet tudok érteni a szerzővel.

A magyar felsőoktatás „élbolya” valóban csapnivaló, és kb. akkor se ismerne föl egy korszerű, tudásalapú társadalmat, ha a kezébe nyomnák. Létrehozni pláne nem tudna egyet.
Személyes tapasztalatom, hogy ennek fő oka a „jó elvtársak” és a „hatalmas szaktekintélyek” megkérdőjelezhetetlensége, nomeg persze örökre szóló bebetonozottsága.
Mindenkinek ismerős lehet a nyolcszáz éves professzor figurája, aki még mindig azt hiszi, hogy 1962-t írunk, egy számológéppel is képtelen elboldogulni, lankadó életkedvét pedig azzal próbálja szinten tartani, hogy gyermeteg versenyt űz hasonló szintű kollégáival abból, ki tud több hallgatót megbuktatni. Amíg ez a jellemző, és az új, friss módszerekkel operáló tanárokat kikönyökölik a felsőoktatásból, vagy eleve be sem engedik oda, addig nem sok minden fog változni.
(Zárójelben jegyezném meg, hogy az életkor nem feltétlenül játszik bele a dologba, hiszen sok olyan, húsz év körüli doktorandusz rohangál szerte az országban, aki ha szóra nyitja a száját, csak kriptaszagú elméletek, és avas meglátások dőlnek az arcából. Ezek visszaböfögésének képessége azonban távol áll mindenféle progressziótól, vagy előremutató tendenciától.)

A külföldi tanulmányokat én is csak ajánlani tudom, de valóban, az ottani dolgokkal szemben se árt a kritikus magatartás.

Itthon pedig végre, valahára kéne egy hatalmas szellőztetés a felsőoktatás és a tudományos élet berkein belül. A nem oda való embereket szépen nyugdíjazni kéne, és egy fiatal, tehetséges garnitúrát kéne a helyükbe ültetni. És ez nagyjából minden szakmára/szakterületre igaz, mivel a legtöbb ágazatban, az anyagi kérdések mellett, a szakmai mobilitás teljes hiánya a másik olyan tényező, ami miatt tömegével vándorol nyugatra, aki csak tud.

Ha javasolhatom, erről is tessék megkérdezni a pénteki rendezvényen a jelenlévőket, mert ezt a jelenséget bizony még senki sem járta körül, vagy csupán nagyon óvatoskodva, szőrmentén.

Nagypapa 2013.01.30. 13:34:27

Én alapvetően rühellek blogokon kommenteket írni, mert sokszor fulladnak parttalan vitákba, de ezt nem hagyhatom szó nélkül:

Fogalmam sincs, milyen az ELTE társadalomtudomány, vagy esetleg bármely magyar egyetem bölcsész, társadalom vagy éppen jogtudományi képzése. Éppen ezért eszemben sincs kétségbe vonni a Szerző leírását Bihari Mihályról és az ELTE ÁJK-ról, és igen elszomorít, hogy ilyennek látja a helyzetet (mert sajnos félek, igaza van). De azért engedtessék meg nekem, hogy megjegyezzem: a felsőoktatás, és "elitképzés", illetve "társadalmi elit" szerény véleményem szerint nem csak bölcsészekből, művészekből és jogászokból áll. Mert léteznek természettudományos, mérnöki tudományok, meg orvostudomány is világon. (Amiről a bölcsészek, művészek és jogászok hajlamosak elfelejtkezni. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a természettudósok és mérnökök meg hajlamosak lenézni a bölcsészeket, művészeket, jogászokat...)
És nekem, mint olyan embernek, aki (azt hiszem, nyugodtan mondhatom) valamennyire azért belelát a magyar természettudományos és mérnöki képzésbe (sőt valamelyest még az orvosi képzésbe is) az a határozott véleményem, hogy annak ellenére, hogy sajnos ott is előfordulnak alkalmatlan, kegyetlenkedő vagy éppen elavult szemléletű tanárok, az oktatók döntő többsége nemcsak hogy tisztában van szakterülete legfrissebb eredményeivel, hanem tovább is adja azokat a diákoknak.
És gondolom, nem véletlen az sem, hogy bár ismerek jó pár embert, aki hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanult, és alig akad köztük olyan, ami szerint szakmai szempontból megérte. (Ezek pedig főleg Cambridge-ben tanultak. Az pedig nyilván nem meglepő, hogy a világ egyik legnevesebb egyetemén jobb képzést kapnak, mint akár itthon, akár máshol külföldön.)

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a cikk írójának bizonyos szempontból nincs igaza, mert, mint már írtam, nem ismerve a magyar társadalomtudományi és bölcsészképzés helyzetét, készséggel elfogadom a Szerző véleményét, és amennyiben jól jellemezte a helyzetet, akkor teljesen igazat adok neki a megoldással kapcsolatban is. Sőt, még csak azt sem akarom mondani, hogy akár természettudományos vagy mérnökhallgatóként nem éri meg külföldre menni, mert a mellett, hogy úgy látom, nem tudnak külföldön jobb elméleti képzést nyújtani, mint kis hazánkban, azért fontos tapasztalatokat jelenthet, akár nyelvileg, akár egyszerűen "világlátás" szintjén (hiszem belülről lát más kultúrát, társadalmat, oktatási rendszert, nyilván valamelyest más szemléletet a saját szakterületén belül, és bizonyos szakterületek esetén a magyarnál jobb gyakorlati képzést kaphat). Pusztán arra szerettem volna felhíni a figyelmet, hogy a magyar bölcsész és társadalomtudományi képzés hiányosságait, problémáit, ne általánosítsuk az egész magyar felsőoktatásra, mert van élet a jogi karon kívül is...

Bélabáttya (törölt) 2013.01.30. 14:13:44

„A nemzetnek talán akkor segít leginkább az ember, ha külföldön tanul és aztán hazajön.”
De nem jön haza. Már amennyiben van csepp esze, és ért is valamihez.

feketebodza 2013.01.30. 14:17:43

@Nagypapa: Nem vonom kétségbe, hogy igazad van néhány budapesti intézménnyel kapcsolatban, sőt az is lehet, hogy vannak jó "vidéki" egyetemek, ahol kiváló színvonalú természettudományos és műszaki képzés van. Nem ismerem őket és nem látok bele. Azok az intézmények azonban amelyeket ismerek, sajnos kontraszelektáltak, rengeteg hozzá nem értő, de "jókor volt jó helyen" vagy könyöklős, másokat fúró, áskálódó karrierista oktató dolgozik ezeken a helyeken. Nem tudom megbecsülni sem, hogy az összesnek hány százaléka, talán 20? 30? remélem kevesebb. A maradék viszi a vállán ezeket is. A doktori értekezéseket kötelező közzétenni pl. az interneten. Érdemes elolvasni néhányat közülük. Nyilván vannak jók, kiválóak, de igazán csapnivaló munkák is vannak. Ugyanez fokozottan igaz a diplomadolgozatokra, persze az még nem tudomány.... de akkor is. Az alapkutatás borzasztó helyzetben van...

Az okokat abban látom, hogy nagyon keveset fizetnek a tanársegédeknek. Ha lelkes és mégis marad, de dolgozik mellette, amivel pénzt keres és eltartja a családját, akkor gyanús lesz, mert talpraesett. Az ilyen embereknek általában van véleményük, vannak elveik és kiszelektálódnak. Maradnak azok a tehetségtelenek, akiknek a "biztos munkahely, biztos fizetés" a jelszó, nem ellenőrzik szigorúan, hogy publikál-e, ha igen hol. Jól elvan a langyos poshadt vízben, akinek ez nem tetszik vagy elmegy vagy beleszürkül. Ez nem azt jelenti, hogy az elméleti képzés nagyon rossz, hogy a szivatós prof-nál átmenni a vizsgaán annyira negatív próbatétel lenne. Arra is van esélye néhány embernek, hogy találjon egy még nem beszürkült oktatót, akinél doktorálhat. Tehát nyilván nem minden teljesen sz.r, de nagyon elhivatottnak kelle lenni ahhoz, hogy ezt kibírja az ember. És tényleg nagyon kevesen olvasnak naprakész szakirodalmat. Kíváncsi lennék a felsőoktatásban dolgozók (oktatók) papíron létező és valódi nyelvtudása közötti különbségre és ezt korosztályos bontásban is szívesen megnézném.

Sok olyan intézet van, ahol az idős prof mellett nincsenek középkorú beosztottak, mert azokat már mind ellehetetlenítette, eltávolította, nehogy elhomályosítsák az ő fényét.

Rendszeresen előfordul, hogy lenyúlják a tehetséges beosztott oktatók, kutatók közlés ekőtt álló, kész vagy félkész eredményeit.

Ráadásul az MTA, inkább nem is írok semmit.

Szóval szerintem is nagy baj van.

nasa 2013.01.30. 18:25:17

A magyar felsőoktatás válsága az oktatók kiválasztásánál kezdődik. Hallott már valaki objektív versenyben megpályáztatott tanársegédi állásokról? Én valamennyire rálátok néhány Bölcsészkarra, de ilyenről még véletlenül sem hallottam. Liberális, jobboldali ideológiai maszlagok alapján, rokoni alapon, vagy egyszerűen aszerint, hogy milyen lojális az illető feletteséhez lesz valakiből manapság egyetemi oktató - tisztelet a kivételnek, ami azért szép számmal van. A baj csak az, hogy a kivételnek kellene lennie a főszabálynak, nem pedig a korrupciós eseteknek.

Régi Péter 2013.01.31. 08:27:22

A diplomák csúszó leértékeléséről ne is beszéljünk. A 90-es évek elején még a jogász, közgazdász, vagy akár a tanár sem lehetett akárki. Két tárgyból írásbeli szóbeli felvételi, kitűnő vagy jeles bizonyítvány középsuliból, ez volt a minimum. Most meg középsuliban bukdácsoló, évismétlő volt évfolyamtáraimból lesz tanár, a jogi diplomát meg mindenkihez hozzávágják a Miskolci Egyetemen, ha rendesen fizeti a tandíjat. Közgáz dettó.
süti beállítások módosítása