Óriási fölháborodást váltott ki egyes körökben, hogy míg az egyetemektől százmilliókat von el az állam, addig a Fradi 250 millió forintos támogatásban részesül. Az összehasonlítás persze rémesen demagóg, ráadásul véleményem szerint óriási baklövés is, hiszen a dolog a kormány részéről ebben a formában teljesen rendben van.
Orosz Pál, a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója májusban a Magyar Televízióban elmondta, hogy 1,3 milliárd forint a csapat költségvetése. Rögtön hozzátette: „Egy Ferencváros szintű csapatnak 4-5 milliárdos költségvetéssel kellene rendelkeznie ahhoz, hogy a nemzetközi porondon is szerepeljen. A Fradié ennek csak a töredéke.”
A sportvezetőnek minden kétséget kizáróan igaza van, hiszen a Fradi költségvetését tekintve még NB1-es szinten sincs az első háromban, az állami pénzekkel szintén felpumpált Videoton, a Győr és Szima Gábor tulajdonos állítása ellenére valószínűleg a Debrecen is megelőzi, ezek a helyben sem túlságosan népszerű, dicső sportmúlttal aligha rendelkező klubok pedig így sem képesek helytállni a nemzetközi porondon.
Összehasonlításképp: a transfermarkt.de oldal becslései szerint a Fradi keretének összértéke mindössze 7,67 millió euró (a Videotoné 12, a Debrecené 9,25, a Győré 8,6) míg az európai kupákban jobban szereplő, ám még mindig nem kiemelkedő osztrák klubok fölénye is óriási e tekintetben. A Red Bull Salzburg kerete majd 40 millió, az Austria és a Rapid Wien kerete 16-16 millió eurót ér. A Bajnokok Ligája csoportkörében jól teljesítő, ám a küzdelmektől így is búcsúzó fehérorosz Bate Boriszov kerete 22,5 milliót ér.
A lemaradás tehát óriási, a Fradinak még évi 3-4 milliárd forintra lenne szüksége, hogy tradíciójának megfelelően teljesíthessen. Sokan persze azzal jönnek, hogy az állam 12 milliárd forintért új stadiont épít a zöld-fehéreknek, ám nem árt megjegyezni, hogy az új aréna állami tulajdonban marad, az építés után a 8 hektáros terület fennmaradó részét pedig értékesítik majd, amelyből ugyancsak milliárdok jöhetnek a központi költségvetésbe. A stadion ezen kívül más célokra is alkalmas lesz: koncerteket, konferenciákat rendezhetnek a helyszínen, ezen kívül turisztikai szempontból is érezhető hatással bír egy ilyen létesítmény. Nem véletlen, hogy a környező országok szinte mindegyikében épült legalább néhány, a kor minden kihívásának megfelelő modern stadion.
A Szerencsejáték Zrt. rendre 150 milliárd forint körüli bevétellel és több mint 5 milliárd forintos nyereséggel zárja az évet. Ebből 250 milliót megkapott a Fradi. Az a Fradi, amelynek – hangsúlyozzuk újra – milliárdokra lenne szüksége, s az a Fradi, melynek mérkőzéseit 2-300 ezer ember követi figyelemmel a televízióban.
A HÖOK létrehozott egy eseményt
S ezzel szemben ott vannak az egyetemek, hallani, hogy néhánynál plusz szünetet rendeltek el, mert nem marad pénz fűtésre (holott a tudásszomj legjobb tudomásom szerint hidegben is oltható volna), s persze azt is, hogy jövőre Hoffmann Rózsa már három kezén is meg tudja majd számolni, kik tanulhatnak ingyen. Nagy is a felháborodás, tiltakozik a HÖOK, tiltakoznak a pártok, a lázadó, gondolkodó fiatalság pedig – szemében az elszántság tüzével – Facebook-csoportokat hoz létre.
De minek?
Míg a sport, esetünkben a Ferencváros százezrek szenvedélyes szórakozását jelenti, addig az úgynevezett felsőoktatásnak semmi értelme nincs. Az estét végigmulató, gyakorta tudatmódosító szerekkel élő diákok másnap beülnek a FŰTÖTT terembe, ahol aztán olyasféle sületlenségeket tanulnak, hogy ez és ez a híres ember mit mondott kétszáz évvel ezelőtt. Nem teljesen mindegy? Én például még azt sem tudom, hogy Spiró György mit mondott, pedig az nem is volt olyan régen; jelentősége viszont nincs. (Azt viszont sokáig nem fogom elfelejteni, ahogy Böde Dániel a 94. percben befejelte a győztes gólt a Pécsnek, pazar megmozdulás volt.) Persze nemcsak efféle diszciplínát oktatnak, hanem bonyolult műszaki dolgokat, netán orvostudományt. De ha már valamit tervezni kell, esetleg megjavítani, arra minden bizonnyal kell, hogy legyen elegendő ember, hiszen évtizedek óta rengetegen tanulhattak az állam pénzén, oldják meg ők! Aztán majd ha 20-30 év múlva meghalnak, akkor megint lehet képezni újakat, addig az egész pénzkidobás. Orvosokra persze szükség van, de hát akad is néhány, ráadásul ha az emberek sportolnának, egészségesen táplálkoznának, akkor jóval kisebb rá az esély, hogy megbetegedjenek.
Ezek után már egyértelmű kell, hogy legyen: a cikk elején említett összehasonlítás az, ami valóban felháborító. Egy demokratikus kormány nem teheti meg, hogy egy marginális kisebbség akaratát a többség igényei fölé rendelje, elvégre Magyarországon többen szeretik a futballt, mint ahányan a felsőoktatásban részt vesznek. Ráadásul egy focimeccs előtt, közben és után határozottan tapasztalható némi virtus, szemben az egyetemekkel, ahol a numerus clausus óta esett legnagyobb esemény Luke Skywalker letartóztatása volt.
Remélem hát, a kormány nem törik meg a mesterségesen gerjesztett indulatok miatt. A tiltakozások idővel alábbhagynak majd. Előbb-utóbb megunják, kijelentkeznek. Ha a diákoknak nincs pénzük tanulni, netán nem szeretnék fölvenni az egyébként gáláns módon fölkínált diákhitelt, akkor be kell zárni az egyetemeket. És mivel általában az ezekből az intézményekből kiözönlő, piszokból szőtt tarisznyákkal, kerékpárral közlekedők rimánkodnak folyton-folyvást a hajléktalanhelyzet miatt, rögtön kézenfekvő lenne a megoldás. Az előadótermekbe ugyanis kényelmesen leülhetnének az utcára került emberek, ott aztán le lehetne nekik vetíteni néhány oktatófilmet, például arról, hogy nem illik hugyozni az aluljáróban, esetleg hosszabb-rövidebb bejátszásokat a munka becsületéről. Hétvégente pedig - egy kis szórakozás mindenkinek kijár - a legnagyobb projektorral rendelkező teremben megnézhetnék a Fradi-meccset.
Jaj, csak egy jó befejezőcsatárt kéne igazolni a télen...
