A baloldali (értsd: szociközeli) médiumok hajlamosak ide-oda dobálózni olyan szavakkal, terminus technicusokkal, amiknek talán ők maguk sem ismerik a jelentését (tisztelet a kivételnek, azért egyesek mégiscsak kiművelt koponyák). A közelmúlt ilyen jellegű kifejezései: politikai korrektség, demokrácia, összefogás. Lássuk, mi is a jelenlegi kedvencük! Meg is van. Populizmus.

Készséggel hajlandó vagyok elismerni: Orbán Viktor populista. Schiffer András már akkor használta a kifejezést, amikor még csak az első gazdasági akcióterv pontjait ismertette az új-régi miniszterelnök, most pedig az orrbaszájbaszocimédia is felfedezte magának, hogy aztán egy hónap múlva már ne is emlékezzen rá. De mi is az a populizmus?

Dobálózhatunk a kifejezéssel, de előtte tanácsos megismerni a jelentését. „A populizmus mint politikai ideológia azt feltételezi, hogy az átlagembert a kizárólag saját érdekeit szem előtt tartó elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól. A populista számára a legfőbb cél az állami intézmények visszahódítása a gazdasági, politikai elitektől a népnek.” (Jelen definíció a Magyar Virtuális Enciklopédia elnevezésű honlapról származik, talán megbízhatóbb, mint a Wiki.) Ez az a pont, ahol kénytelen vagyok kritizálni mindenkit.

Mélyen tisztelt Magyar Szocialista Párt!

Azért mondják, hogy Orbán Viktor populista, mert Önök a legmélyebben, szinte vallásosságig fokozott elitista párt. Önök olyannyira kizárták a populizmust a szótárukból, hogy már csak saját magukkal törődtek. Azt állítják magukról, hogy szocialisták, ám egyszer sem fordult elő az elmúlt nyolc év során, hogy a szociális érdekeket nézték volna. A néphez is csak akkor dugták ki az orrukat, amikor az Önök személyes érdekei azt megkívánták: a tavaszi, majd az őszi kampány során. Emellett nem tudom, feltűnt-e Önöknek, de aktuális üdvöskéjük, Mesterházy Attila bőszen affektálva beszél, jelezve, hogy ő igenis a nép gyermeke. Vagyis ő is populista. Azért is félnek az orbáni populizmustól, mert Hitler is populista volt, ergó a Fidesz diktatúrát vezet be, méghozzá a szemünk láttára. Önök szánalmasak. Elnézést az éles kritikáért.

Mélyen tisztelt Lehet Más a Politika!

Az Önök jelszava egyben pártjuk neve: lehet más a politika. Azonban hogy változhatna bármi is, ha a tisztelt MSZP által az elmúlt nyolc évben gyakorolt elitizmust nem váltja fel valami? Teszem azt, valamiféle anti-elitista hozzáállás, ismertebb nevén populizmus. Ha a politika lehet más, akkor itt az ideje, hogy a politikusok is mások legyenek, nem pedig az elit, a krém. Mentségükre váljék, ettől függetlenül még mindig Önök az a párt, akik képesek életképes, normális kérdéseket felvetni, megfogalmazni a kormánnyal szemben. Elnézést az éles kritikáért.

Mélyen tisztelt Jobbik Magyarországért Mozgalom!

Önök valamiért ritkán vádaskodnak populizmussal, akkor is inkább a lassan szállóigeszinten elitista tisztelt MSZP irányában teszik ezt. Jó, hogy ritkán csinálják, mivel amit Önök napról napra, hétről hétre, hónapról tesznek, nyilatkoznak, cikkeznek, kritizálnak, buzdítanak, ígérgetnek, elítélnek, az maga a megtestesült, idézőjelek nélküli, csupanagybetűs POPULIZMUS. Önök mást sem tesznek, mint a néphez beszélnek a népről, az elitizmus eltüntetéséről (véget vetnek az élősködésnek). Ráadásul amellett, hogy populisták, demagógok is. Engedjék meg, hogy ezúton fejezzem ki gratulációim a M O S Z K V A T É R című publicisztika írója, Molnár Tamás irányába, aki cikkében mind a populizmust, mind a demagógiát elítéli. És mindezt az Önök pártjának honlapján teszi. Elnézést az éles kritikáért. 

Mélyen tisztelt Fidesz-Magyar Polgári Szövetség!

Nincs mese, Önök valódi, vérbeli populisták, akik átestek a ló túloldalára (ha úgy tetszik jobb oldalára, amennyiben a bal oldalát tekintjük elitistának). Elnézést az éles kritikáért.

Képünk forrása a Képgyár blog beszámolója a Kétfarkú Kutyapárt általános tüntetéséről.