Nem kell hosszasan keresgélni manapság, ha a mindennapok szabadságának korlátozására keresünk példákat. Vegyük például a vasárnapi zárva tartást, csak röviden.
Általában szeretem sorra venni egy adott kérdés kormányzati kommunikációjának ellentmondásait. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahogy az idő telik, egyre nagyobb ellentmondásokba keverednek önmagukkal és egymással a különböző kormánytagok, politikusok és apologéták. Ennek az az oka, hogy a valódi okról nem szívesen beszélnek, a közbeszédbe bedobott 62 másik variációról pedig hetekig lehet vitatkozni. Megfigyelhettük ezt a reklámadó, az internetadó, az útdíj és a Quaestor-ügy kapcsán is, de az ötletszerű handabandázás ugyanennyire nyilvánvaló volt a vasárnapi zárás kérdésében is.
Kinek jó a vasárnapi zárva tartás, illetve a korlátozott hétköznapi nyitvatartás? Az eddig vasárnap dolgozó bolti alkalmazottaknak elképzelhető, hogy jó, de ez sem egyértelmű. A kieső napot máskor kell ledolgozni, és nem jár a bérpótlék sem, ami eddig kompenzálta a vasárnapi munkát. A vasárnapi diákmunkásokkal is kitol a törvény. Csak úgy, mint mindenkivel, aki szokott vasárnap vásárolni. Szóval ki akarta a vasárnapi zárást, ezt a hasznosnak nem mondható, teljesen lényegtelen intézkedést? Milyen nyomás magyarázza, hogy komoly politikai tőkét kellett költeni az intézkedésre?
Nem követelte hangosan népi mozgalom, nem volt érte békemenet, nem sztrájkoltak a kereskedelmi alkalmazottak, nem nyújtott be népszavazási kezdeményezést valami szakszervezet, még csak egy egyházi személy sem írt erről memorandumot a kormánynak. A közvélemény-kutatások szerint nem népszerű az intézkedés. Varga Mihály NG-miniszter nyilvánvalóan nem akarta, az egyetlen témában készült hatástanulmány negatív képet festett a bevezetéséről. Állítólag a CBA & Co. támogatta, az más kérdés, hogy boldogan tartották nyitva azokat az üzleteiket, melyek nem estek a törvény hatálya alá. A vasárnapi zárva tartást egyetlen hazai közéleti szereplő akarta: a KDNP. Meg állítólag Orbán Viktor.
Ha viszont valamit Orbán Viktor akar, azt nagyon akarja. A törvény első verziója adott pár kibúvót az üzleteknek. Addig faragta a törvényt a kormánypárti többség, amíg most már sem kiszállítani nem lehet vasárnap, a világörökségi területen lévő boltoknak is be kell zárniuk, a Metro sem nyithat ki. És ami a legjobban illusztrálja Abszurdisztánt: a benzinkutakon lévő boltokban sem lehet vásárolni.
Ha illusztrálni akarjuk a mindennapok szabadságának korlátozását, elég csak szemügyre venni Népszabadság fotóit, melyeket itt is közlünk. Nyitva a benzinkút. Ott az eladó. Ott az áru. Ott a vevő, aki meg szeretne venni valamit. A törvény azonban tiltja a vásárlást, és ahol véletlenül engedi, ott sem lehet elvinni, csak helyben fogyasztani. Például egy palack ásványvizet, azt ott helyben meg kell inni.
A családok ettől biztos több időt fognak egymással eltölteni.