Három hete próbálja a sajtó felgöngyölíteni, hogy mi a fene történt a Questor csődje körül. Ennyi idő kellett ahhoz is, hogy a kezdeti önellentmondások és össze-vissza nyilatkozatok után a Fidesz is összeállítsa végre a saját „mítoszát” Magyarország legkomolyabb pénzügyi csalásával kapcsolatban.
A továbbolvasás előtt mindenkinek javaslom, hogy tegye magáévá a 444 cikkét a brókerügyek kronológiájáról. Aki lusta átkattintani, annak összefoglalom a tényeket. A Buda-Cash február 23-24-én dőlt be, ekkor rendőrök szállják meg az irodáit. Tarsoly Csaba március 9-én jelentette be, hogy a Quaestor is csődöt jelent, de ezt valójában nem tette meg, így folyhattak tovább a kifizetések, miközben a kisbefektetők nem jutottak pénzükhöz. Még ezen a napon kifizették a KüKüm alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházat, állampapír helyett készpénzben megadva a majdnem 4 milliárd forintot. Másnap kiderül, hogy a Questor egy példátlan mértékű, 150 milliárdos csalásban érintett.
Március 16-án Tarsoly helyett egy stróman, Orgován Béla lesz a Quaestor vezére. 20-án Tarsoly újra bejelenti a csődöt, de úgy tűnik, ekkor sem indult meg az eljárás.Március 25-én Orbán bejelentette, hogy ő adott utasítást arra, hogy a minisztériumok vegyék ki pénzeiket a brókercégekből. Ezen a napon Tarsoly bejelenti, hogy újra ő a Quaestor vezére. Az utasítás dátuma nem tisztázott: március 4-ét jelöli meg Lázár János, később a kommunikáció egy gyors váltással február 25-re teszi ezt az utasítást. Elvileg a KüKüm március 5-én dönt arról, hogy kiveszik a pénzt. Március 26-án veszik őrizetbe Tarsolyt, előzetes letartóztatásba március 29-én kerül.
Zavar az erőben
Az Index 23-án szellőztette meg, hogy lehet közpénz a 150 milliárdos csalással vádolt Quaestornál. Annyi biztos, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdnyi állampapírt tartott a cégnél, az első és azóta is fenntartott közlés szerint azért, mert „a Quaestor volt az egyetlen cég az értékpapír szolgáltatók közül, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára díjmentesen biztosította szolgáltatásait”. Na most ez a mondat igaz is, tekintve, hogy az államkincstár az nem egy cég, de egyébként ugyanazt a szolgáltatást nyújtotta volna. Az egyetlen különbség, hogy azzal a megoldással a Quaestor nem tudott volna pénzt keresni.
Aztán beindult a Fidesz gépezete. 25-én a közpénzből jól megfizetett Bunford Gerda közblogger megadja az alaphangot: közpénzt mentett Orbán Viktor, aki aznap jelentette be, hogy a személyes utasítására vették ki a pénzt. Hadd idézzük emellé a 25-i Fidesz-közleményről szóló hír részleteit:
A Fidesz „nem dől be” a szocialisták provokációjának, hiszen a baloldal volt az, aki a szocialista brókerbotrányban elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket. (...) Hozzátették: a baloldal emberei parlamenti vizsgálóbizottság előtt vallhatnak arról, miért hoztak olyan törvényeket, ami segítette, hogy zavartalanul működjön a pénzügyi korrupció. Miért nem ellenőrizték ezeket a cégeket? Mit kerestek ezek a brókerek a szocialista kormányok környékén, és mit keres az MSZP, Gyurcsány és Bajnai a brókerek céghálózatában? – sorolta kérdéseit a Fidesz.
Majd ugyanebben a témában 29-én:
„A politikai cirkusz és az évtizedes pénzügyi korrupciónak véget vető kormány támadása helyett az ellenzéknek az érdemi parlamenti munkában, a károsultak mielőbbi kártalanításában, és a valódi felelősök megtalálásában kellene segíteni” – fogalmazott az MTI-hez eljuttatott közleményében a nagyobbik kormánypárt. (...) Azt ígérték: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és felállítják a vizsgálóbizottságot, „hogy végre választ kapjunk arra, hogy a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában”.
27-én Orbán a közmédiának nyilatkozott: „a miniszterelnök szerint minden háztartás utolsó sarkába is eljutott az a hír, hogy brókercégnél pénzt tartani egyenlő a rendkívüli kockázattal, »ezt minden magyar ember tudja hetek óta«.” Egyben elkezdte formálni a civilek, a drogmaffia és a menekültek után következő aktuális mumust, a brókereket, szembeállítva őket a magyarcsaládok után következő új célcsoporttal, a keményen dolgozó kisemberekkel:
A kormányfő arról is beszélt, hogy senki nem sajnálja a brókerektől „a kőgazdag emberek világát”, ha a munkájukkal a többi embernek is segítettek pénzhez jutni. „De abban az esetben, ha ez az életmód, vagyoni helyzet a keményen dolgozó emberek pénzének ellopásából áll elő, akkor kinyílik a bicska az ember zsebében” – fogalmazott.
Ezzel összekötve felvázolta a megoldást, amiről már hétfőn vagy kedden dönthet a parlament: a cégvezetők saját vagyonukkal is felelősek lesznek, így a kártérítés sem maradhat el. Tarsolynak ugyan magánvagyona nem sok van, meg egészen pár nappal ezelőttig le sem tartóztatták, de azért az ügyészség elmondta, hogy az ügyészség jól és gyorsan végezte a munkáját.
Kiderült közben az is, hogy Tarsoly levelet írt a miniszterelnöknek (egyes hírek szerint Szijjártón keresztül, mások szerint közvetlenül) amiben egy pénzügyi tervet vázolt a Quaestor megmentésére. Giró-Szász András és Lázár János is nyilatkozott a hétvégén. Lázár szerint a Tarsolyhoz hasonló emberek megpróbálják magukat a politikusokhoz kötni. Giró-Szász tisztázta, hogy Orbán március 9-én kapott levelet Tarsolytól, ezt be is mutatta, de nem adta közre.
A mítosz
Szépen lassan tehát összeállt a fideszes narratíva. Eszerint egyrészről vannak a keményen dolgozó kisemberek (KDK), szocialisták által támogatott a csaló brókerek és az okos kormány. A történet évekkel ezelőtt indul, amikor a szocialisták elkezdtek szemet hunyni a pénzügyi korrupció fölött, a kormányuk közelébe engedték a brókereket, illetve saját embereiket a brókerek közelébe.
A szocialisták által segített, támogatott csaló brókerek lebuktak február elején, ekkor az okos kormány legokosabb embere, Orbán Viktor a Buda-Cash bedőlése után úgy döntött, hogy ki kell menteni a közpénzt a csaló brókerektől, ha van náluk közpénz. Ezt minden minisztériumnak magának kellett megvizsgálnia. A Szijjártó-féle KüKüm meg is vizsgálta, majd március 5-én határozott róla, hogy a szárnyai alatt működő MNKH 3,8 milliárdnyi állampapírját kiveszi a cégből. Ezt március 9-én tették meg, amikor is készpénzben megkapták az összeget.
Az okos kormány tehát megvédte a keményen dolgozó kisemberek gonosz szocialisták és csaló brókerek által veszélyeztetett közpénzét, most pedig készül tételesen megbüntetni ezeket a csaló brókereket egy szokásosan Fidesz-szagú, huszárvágás-jellegű személyre szabott büntetőtörvénnyel.
Ehhez képest
Volt nekem a minap öt kérdésem, amire próbáltam választ kapni. Lássuk hogy állnak ezek a mítosz és a valóság tükrében.
1. Oké, hogy „időben kimentették”, de miért volt egyáltalán közpénz brókercégnél?
A magyarázat szerint a Quaestor vállalta a legjobb feltételekkel a minisztériumhoz köthető állami cég pénzének „parkoltatását”. Törvénytelenség valóban nem történt, lehet ott tartani az ilyen cégek pénzét. Kérdés viszont továbbra is, hogy mi szükség volt rá, ha egyszer az államkincstárnál ugyanilyen feltételekkel tarthatták volna a pénzt. Ezzel a megoldással egy valaki járt jól: a Quaestor és Tarsoly Csaba.
2. Oké, hogy „időben kimentették”, de mi van azokkal a keményen befektető kisemberekkel, akik a bennfentes információ hiányában nem tudták időben kimenteni? Hányan vannak a olyan kormányközeli vállalkozók, stb., akik a kormány bennfentes információjának farvizén szintén „időben ki tudták menteni” a pénzüket? Mennyire játszott szerepet a bedőlésben az, hogy ezek a szereplők kivették a pénzüket?
Az érvényes fideszes narratíva szerint a kormány csak március 9-én a bedőlés napján értesült a Quaestor problémájáról, tehát nem rendelkezett bennfentes információval, a korábban meghozott intézkedéseit csupán az események, hírek figyelemmel követése és az azokból leszűrt információk alapján hozták meg, csak úgy, mint a keményen dolgozó kisemberek. érdemes azonban itt megjegyezni, hogy a Quaestorról szó sem volt március 9-ig a sajtóban, ráadásul miközben a KDK nem tudták kivenni a pénzüket, a kamucsőd miatt a kifizetések folyhattak tovább, ki tudja meddig. Egy nyilvános kivétlista az utolsó napokból sokat lendítene az ügy megvilágításán, persze ilyesmire aligha számíthatunk.
3. Miért nem jelentett még mindig csődöt a 150 milliárdot csaló Quaestor? Miért vannak szabadlábon a vezetői, miért nem hallgatták ki őket? Miért nem zárt be és foglalt le mindent a rendőrség?
Oké, végre, három hét után lecsukták Tarsolyt. Ideje volt. 150 milliárdot csalt a szentem, hát ezt mindenkinek ki kellett hevernie. Ez alatt az idő alatt gyakorlatilag azt csinálhatott a cégével, amit akart, például átíratta az egész hóbelevancot egy Orgován Béla nevű strómanra. Amilyen gyorsan és példásan járt el a rendőrség és az ügyészség a politikailag nem kifejezetten érintett Buda-Cash ügyében, olyan lassan és nyögvenyelősen ment ez a Quaestorral kapcsoaltban – bár szerintük marha gyorsak, eredményesek és pontosak voltak. Szerintem én is nagyszerű munkaerő vagyok.
4. Aztán Hava Nikita kérdése: „vajon mennyire torzítja a statisztikákat az, hogy az állam állami cégeken keresztül beteszi egy brókercégbe a közpénzt, ami ebből állampapírokat vásárol milliárdos tételben. És most csak egy eset derült ki, pedig kismillió állami cég van.”
Erről a vonalról még mindig nem tudok közelebbit mondani, bevallom, nem igazán értek hozzá, mindenesetre érdekes kérdésnek tűnik.
5. Végül: miért a szocialistákra mutogat a kormány, miközben 2010 óta teljes kontroll alá vonta (adott esetekben megszüntette, átalakította az összes olyan szervet, aminek feladata lenne az ilyen csalások felderítése?
Talán ez a legdühítőbb a fideszes kommunikációban. Vegyük sorba. A Fideszt az érdekli például, hogy a szocialista kormányok miért hunytak szemet a pénzügyi csalás fölött. 205-ben kérdezik ezt, amikor pontosan öt éve annak, hogy a Fidesz kétharmados többségével olyan törvényt hoz, amilyet akar, és gyakorlatilag az összes fontosabb szervet Orbánhoz hű emberekkel töltötte fel, legyen szó az ügyészségről, a jegybankról vagy az alkotmánybíróságról. Öt év lett volna rá, hogy a Fidesz ne hunyjon szemet a csalás fölött. Minden lehetséges eszköz ott volt a kezükben. Nem sikerült. Biztos a Gyurcsány miatt.
Mit keresnek a szocialisták emberei a brókercégek hálózatában? – kérdezi ismét a Fidesz. Nem tudjuk, kire gondolnak, de azt tudjuk, hogy Mikuska Zoltán, Tarsoly személyi titkára és Polt Péter főügyész lányának kedvese korábban a Miniszterelnökségnél dolgozott.
Miért engedtek kormányuk közelébe brókereket a szocialisták? – kérdezi a kormánypárt az ETO Parkra mutogatva, amire Tarsoly 2005-ben kapott 17 milliárdos hitelt az MFB-től. Eközben viszont nagyon nehéz lenne tagadni, hogy ha Tarsoly jóban is volt Gyurcsányékkal, 2010 óta sokkal jobb kapcsolatot ápolt a Fidesszel, mint a szocikkal valaha. A moszkvai vízumközpont üzemetletésével a Quaestor benne volt a keleti nyitásban, Tarsoly Szijjártóval különösen jó viszonyt ápolt, az ETO miatt pedig a miniszterelnökkel is jóban volt. Még parlamenti belépőkártyát is kapott a Miniszterelnökségtől. Visszakérdezünk: miért engedtek kormányuk közelébe brókereket a fideszesek?
Így állunk tehát március végén. Az egyértelműen fideszes kötődésű Tarsoly három hétig szabadlábon alakítgathatta a 150 milliárdos csalást elkövető cége ügyeit, miközben a Fidesz unalomig ismert módon egyrészt ráfogja az öt évvel ezelőtt elbukott kormányokra az ügyet és megkezdi szokásos gyűlöletpolitikáját egy csoport felé, amelynek csak egy része érintett a mostani botrányokban.
Bűzlik az egész ügy.
(A képen: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter; Léna, a csalás miatt letartóztatott Kiss Szilárd KGB-pozitív felesége; Tarsoly Csaba, csalás miatt letartóztatott üzletember. Mind a hárman szocialista kötődésűek.)
