Miután a szárszói dzsembori kapcsán megtudtam, hogy még létezik, tegnap este fellapoztam a négyszáz forintba kerülő Hócipőt. Átlapozva a negyvennyolc oldalnyi kínkeserves szenvedést komolyan gondolkozóba estem. Voltak ezek az emberek egyáltalán valaha viccesek?

Az újság alapján ugyanis nem rossz a humoruk, hanem egyenesen fogalmuk sincs, hogy mi az. Pedig el tudom képzelni, ahogy a lap szerzői tréninget tartanak megyei szocialista vezetőknek „Hogyan legyünk humorosak?”-címmel. Ha annyi forint lenne az államkasszában, ahány cseppnyi izzadság csak az „esemes” c. rovat megírásának köszönhetően a világra préselődött, akkor valószínűleg kifizethetnénk az USA kínai hiteleit.

Mindegy is: nem arról akarok értekezni, hogy a Hócipő egy kalap szar, mert ezt évek óta tudja mindenki. Ahogy azt is mindenki megírta már a szárszói bandáról, hogy kiöregedett, tehetségtelen, magukat fontosnak tekintő emberek teljesen marginális találkozója volt. Az egész csak azért nem süllyedt el teljesen Gyurcsány mellé a politikai trash mocsarába, mert a baloldal két vezércsilaga, Mesterházy Attila és a korszakváltó Bajnai Gordon jelenlétükkel legitimálták a rendezvényt (remélem a PM-esek is ott voltak és jól érezték magukat Puch Lászlóval). Arról is mindenki megírta a magáét, hogy Farkasházy Teddy a jobboldali orgánumok kitiltása mellé még fricskaként kidobta az index újságíróit is a kertjéből. A jelenet igazi jelentőségét azonban talán kevesen látták meg.

Itt van

a mai napig mainstream magyar baloldal: ez a főleg vén árokásókból és bozótharcosokból álló banda, akik a mai napig meghatározzák az ÉS-t a Mancsot, az ATV-t, a Népszavát, a Klubrádiót, etc. Ennek egyik prominens tagja, akit a Heti Hetesbe is csak boxzsáknak hívtak, kihajítja a mainstream balliberálisok számára örökké értelmezhetetlen, inkább liberális, de pártseggektől többnyire független online média két fiatal képviselőjét. Itt kérem a kiépült, s ereje teljében lévő magyar gerontokrácia mutatkozott meg.

A szárszóiak ugyanis nyilván relevánsak egy közönségnek, ők ugyanazok az idősebbek, akik megveszik a Hócipőt meg a 168 órát, előbbin tudnak nevetni, utóbbin szörnyülködni. A szintén öregecskedő Fidesz választói tábora ugyan összetettebb, de az elmúlt három évben véleményem szerint leginkább fiatal szavazóikat veszítették el. Ők azonban még legalább az aktívak egy széles táborát meg tudják szólítani. Úgy tűnik, van az országban egy csomó fiatal, akikkel egyik nagy párt sem tud mit kezdeni: a szocik már nagyon rég, a fideszesek pedig pár éve nem értenek hozzájuk egyáltalán. Felnőtt egy új generáció, aki még nem követelte és járta ki magának a súlyának megfelelő helyet a közéletben. Egy jó részük a bal- s jobboldal két árkába szorult véglények nyomasztó súlya miatt nem is foglalkozik egyáltalán a politikával; egy másik részük elfogadta és magáévá tette a Jobbik nemzeti, romantikus s sok esetben teljesen vállalhatatlan hozzáállását; megint egy másik, már kisebb szeletük tavaly s idén az egyetemi tüntetések kapcsán talált rá a hangjára.

Ezek a fiatalok

egyelőre nem szólnak, mert úgy gondolják, hogy nem szabad nekik, vagy hogy nekik ez nem dolguk. Szárszó egy borostyánkőbe zárt légy, amely nem nyitott a fiatalokra, nem nyitott az internetre, s így nem nyitott a fiatalok elsődleges információs közegeire: a Facebookra, a Tumblrre és az online médiára, élen az index-hvg-origo-444-cink-etc. tengelyekkel. Nem érti, kidobja. De ne hurcoljuk már meg Teddyt. Csak egy szerencsétlen, humorérzéket teljesen nélkülöző öregember nem érti a fiatalokat. A fiatalok pedig szépen lassan nem fogják elfogadni, hogy be kell állni vagy az egyik, vagy a másik árokba: mintha egy elfeledett Csendes-óceáni sziget egyik felén még mindig lövöldöznének egymásra amerikaiak és japánok, miközben a sziget másik felén világvárost építenének a japán-amerikai házasságokból származó fiatalok.

Az biztos, hogy ezekre az arcokra akkor sem szavaznék, ha Orbán Viktor személyesen lőné ki a szemem holnap délután. Jó duma, hogy le kell váltani Orbánt, csakhogy ennek a szövegnek az oldalvizén ezek a leszerepelt, szaros gatyájú figurák visszaevickélnek a hatalomba. Nesze neked korszakváltás. S rögtön leszögezném: nem a jobboldali vakdüh mondatja velem ezeket az indulatos szavakat. Jó érzésű ember sem a Fideszre, sem erre a bandára nem szavaz. Aztán ízlése szerint válogathat a maradékból, akinek feltett szándéka a kezével, és nem a lábával szavazni.

Epilógus

Azt meg persze hozzá se kell tennem, hogy a '43-as szárszóiak forognak a sírjukban ennyi inkompetens barom láttán. Még a kommunisták is.

(Fotó: Index)