Kimondták az einstandot. A kétharmados dominanciát már muszáj éreztetni a média berkein belül is, még szép, hogy gyakorlatilag kigazolják az ORTT-t és narancsfákkal ültetik tele. Ironikus, hogy többek (ÉS, Népszava) között a Magyar Narancs tiltakozott üres címlappal a frissen elfogadott törvénymódosítás ellen.

Még ki sem hűlt a paragrafusok zöme – máris égeti a szájpadlásunkat. Hol sajtószabadság az, ha kijelölt etikai elvek (!), normák csapásán kell minden újságírónak araszolnia, az út közbeni kutyaszarról nem is beszélve? Elég nyilvánvaló, hogy itt Fidesz-szimpátiára apellál a törvény. Ez a visszafele gondolkodás művészete. Ha valami béklyók nélkül úgy-ahogy működött, akkor nosza, elő Viktorka gyurmaformáit és építsünk hegemóniát a szabad sajtó helyére. Persze, konszolidáltnak tűnik az új médiatörvény első blikkre: a magáncélú blogok például hatályon kívül esnek (az újságírók még függetlenek is az államtól, szuper!), és a leírtak helyesbítését is egyedül a nyilvánvaló ténybeli tévedések/hazugságok esetében követelik.

Ami ugye akár azt is jelentheti, hogy a Fidesz által igaznak vélt valóságot és álláspontokat kell prezentálni, ha nem a felügyelőtiszt, hanem asszonyaink társaságához ragaszkodunk továbbra is reggelente. Az egész Damoklész kardjaként lóg felettünk – most még tisztességesnek tűnik, de ha az alfapárt beveti kétharmados potenciálját, a közszolgálati médiumok egyből térdre vannak kényszerítve (egy lehúzott slicc előtt). Szájkosarat hegesztenek az újságírókra előbb-utóbb, még a pártban sem látnak előre semmit ebben a sűrű kotyvalékban, a kanál is megáll benne, bennünk meg az ütő.