Vagy sikerült, vagy nem, de a szándék alap. Fel nem tudom fogni, hogyan érhető el az a tudatállapot, hogy az illető idegenként megszálljon más otthonában, és a vendégszeretettel visszaélve zavarogjon, vandálkodjon, rongáljon, robbantgasson. Különösen idegen kultúrkörből.

A londoni olimpia

már most el van baszva, bármi történjék a játékok árnyékában. A fenyegetettség a félelem és rettegés révén akna nélkül is aláaknázza a rendezvényt. Az MI5 a hangulatfelelős, meg a 7/7 nyilván. Csomóan majd nem mernek kilátogatni a sporteseményekre, hiszen a londoni tömeg zsákbamacska: mi van, ha újból egy dinamit? Ilyen hely lett London. Anglia. Nyugat-Európa. Persze a tekintélyelvű Oroszországban is robbannak bombás torták. Bizony, aki külhonban akar új és biztonságos történetet kezdeni, annál szóba se jöhetnek a nagyhatalmak, legalábbis a nagyvárosok. Magyarország ebből a szempontból elit klub; mi egyrészt Ázsiával ápolt konszolidált kapcsolatunk, másrészt jelentéktelenségünk miatt nem vagyunk terrorista célkeresztben, hiába mi vagyunk a kereszténység védőbástyája, valamint Mária országa. Budapest se veszedelmes, amiközben Berlinben, Madridban, Moszkvában akármi előfordulhat. Lakossági orosz rulett: mindenki metrózik, aztán valaki kiszáll, valaki elszáll. Így megy ez. Noha így nem lehet élni.

Nem kizárólag ázsiaiak

és afrikaiak élhetnek vissza a desztináció bizalmával. Amikor szülővárosomban német cserediákok üdültek, akkor esti kikapcsolódás gyanánt a főutcán randalíroztak, firkálgattak, hirdetőtáblákat törtek és oszlopokat hajlítgattak. Rácsodálkoztam; próbáltam vizualizálni, amint én hekkelem szét Münchent, amit a bajor polgárok tolerálnak is. Ja, de ezek a fricc sihederek öntudatos anarchista punkok voltak, antihorogkeresztes pólóban feszítve. Ha nácik lettek volna, feltehetően nem lettek volna ekkora faszok.

(A vérgőzös antifasiszták pontosan ugyanazon a szinten vannak, mint az ugyanilyen fasiszták, ha nem tűnt volna föl. Az anarchisták, hippik, kommunisták periodikusan garázdálkodnak a fejlett országokban. Nyugaton hagyományosan a szélsőbaloldal szokott vadállatkodni, bár Breivik egyszemélyes fellépésével meghatározó súly került a jobb serpenyőbe.)

Az óvilági vezetők pontosan tisztában vannak azzal, hogy mik a multikultis rizikófaktorok, azonban tisztában vannak azok alternatíváival is. A demokrata Obama több illegális bevándorlót toloncolt ki az USA-ból, mint Bush. Csakhogy közeleg az elnökválasztás, és meg kell nyernie az etnikumok szavazatait. Pillanatnyilag a republikánus Romney is szolidáris a latinókkal, Obama amerikai állampolgárságot ígér a tisztes bevándorlóknak. A választási kampány nem a terrorelhárító népesedéspolitikát motiválja. Az, hogy lakosokat származási vagy vallási alapon kirakjanak az államból, különben se merülhet föl. Begyökerezett angolnak, brit állampolgárnak mondhatták magukat a 7/7 elkövetői is. Hát megbecsülték, megszolgálták. Azoknál, akik sem Istent, sem embert nem tisztelnek, csak azok rosszabbak, akik csak Istent tisztelnek. A merénylők közül kettőnek terhes felesége volt, a másik kettőnek is családja. Ami nem jelent egyebet, mint hogy mindenki gyanús. Ez ellen civil képtelen védekezni.

A prolik

éppenséggel megkísérelhetnek egy polgárháborút, amiután annyira behálózta hazájukat az ellenszenves ideológia, hogy, mint Irakban, heti rendszerességgel aktivál pokolgépet metrószerelvényen, piactéren, fodrászüzletben. De vajon lesz-e az az európai kormány, amelyiknek van ereje meglépni, hogy nem enged fajtajellegű elemet a felségterületére? Nehezen elképzelhető. Ameddig viszont a nyugati államok az agresszivitást implikáló kultúrák átjáróházai, addig kénytelenek veszélyérzetben tengetni az életüket. És a demográfiai folyamatokat figyelvén egyre inkább. Ez egészen az izraeli életérzésig – és tovább – fokozódhat, ha hagyják kegyesen.

A globalizáció korlátozása se etikailag, se gazdaságilag nem vállalható. A globalizáció haszna egyenes arányban növekszik hátulütőjével, a szabad áramlás elvágása érvágás volna, főleg válságban. Legalább ekkora érvágást és válságot okoznak azonban a szabad áramlás negatív externáliái, az extrovertált, kitárulkozó, meztelen gazdatestbe csimpaszkodó férgek. Pedig szabadság csak ott van, ahol rend is. Amiként egyik kedvenc énekesem, Shagrath fogalmazott: zöld lámpát kaptunk pokolba vezető, elágazás nélküli utunkon.