Itt is megtalálsz minket.

HTML

Mi ez itt?

Nem vagyunk múlt nélkül. 2008-2009-ben papírlapot adtunk ki Győrben, most pedig felköltöztünk az internetre, mert még maradt bennünk mondanivaló. Minden hozzászólásnak örülünk, a posztok szerzőik álláspontját tükrözik, nem a kollektíváét.

Papírlapot? Tényleg?

Tetszik?

Erről beszélünk

Jönnek a törökök?!

2012.12.07. 07:28 | Írta: demfanni

Galata_Bridge,_Istanbul_(Constantinople).jpg

Hacsak nem történik semmiféle váratlan esemény, Törökországgal fog bővülni az Európai Unió tagállamainak köre. A 2005 óta tartó tárgyalások egyelőre végeláthatatlanul folynak, az EU szerint várhatóan még 15 évig tartanak, Ankara azonban 2013-ra szándékozik teljesíteni a csatlakozási feltételeket. Az unió nyújtja a tárgyalásokat, mint a rétestésztát, hiszen a kis-ázsiai állam csatlakozása mindenképpen problémás.

Az ügy rendkívül bonyolult, főleg politikai, gazdasági, és regionális érdekek ütközéséről van szó. A rengeteg kérdés, mint holmi vészvillogó, baljósan vibrál a döntést megnehezítve. Hol vannak Európa határai? Veszélyes-e egy más kultúrát befogadni a kulturálisan szinte teljesen homogén közösségbe? Hogyan virít majd gazdaságilag az ország? Politikailag mivel is jár a tagságuk? Ó, és ott van még a ciprusi helyzet is. A kérdés pedig változatlan: legyen-e Törökország tagállam, vagy sem?

Mit nyerünk a törökök csatlakozásán?

A tévhitekkel és sztereotípiákkal ellentétben Törökország egyáltalán nem az a lepukkant, poros, tevenyereggyártó hely, amilyenre történelmi tapasztalataink alapján gondolnánk. A politikai rendszerük parlamentáris demokrácia, az ENSZ egyik alapító tagállamáról, s több európai szervezet (például OECD, Európa Tanács) tagjáról beszélünk. 1923 óta (mióta a köztársaságot kikiáltották) folyamatosan nyugat felé fordulnak, arra törekszenek, hogy Európához tartozzanak. Az erőszakosan modernizáló és nyugatósító Musztafa Kemal Atatürknek köszönhetően náluk is Gergely-naptár van, s latin ábécé. Földrajzi elhelyezkedését tekintve az ország régiós hatalom, ezért stratégiai, illetve gazdasági szempontból rendkívül fontos szerepet tölthetne be az Európai Unióban. Gondolunk itt a Földközi- illetve Fekete-tengerhez való hozzáférésre, s a „természetes hídra”, amit Európa és Ázsia között alkot.

1995 óta ráadásul vámunió működik az Európai Unió és Törökország között, melynek fő kereskedelmi partnerei az USA, az EU, Oroszország és Japán. A törökök gazdasága is jelentősen megerősödött, a Világbank 2008-as felmérése azt mutatja, hogy GDP alapján a 15. helyet foglalja el a világon, amivel nem egy EU-s tagállamot utasított a háta mögé. Biztonságpolitikai szempontból is igazán „jó fogás” az ország: a NATO második legnagyobb hadserege áll a rendelkezésére. Törökország csatlakozását támogatja többek között Svédország, az Egyesült Királyság, Magyarország és az USA is. Mindezek ellenére mégsem hatalmas az üdvrivalgás. Mi lehet ennek az oka?

Az ellentábor érvei

Ami Törökország nagy előnye, az egyben a hátránya is. Földrajzilag, és kulturálisan is nem igazán Európa, hanem Ázsia része. Ez problémát jelenthet az EU további bővítéseire nézve. Ha Törökország végül csatlakozik, a továbbiakban semmissé lesz az indok, hogy földrajzilag nem Európához tartozik. Ez azért kellemetlen, mert korábban Marokkó ezért nem nyerhetett felvételt az európai közösségbe (bár nekik egy talpalatnyi európai földjük sem volt). Továbbá, a kis-ázsiai ország a szó szoros értelmében hatalmas, több mint 70 millió lakosa van, ami folyamatosan növekszik. Csaknem annyi képviselőjük lenne az Európai Parlamentben, mint Németországnak! Franciaország emiatt például alkotmánymódosítást is akart annak érdekében, hogy népszavazást tarthassanak minden olyan állam Európai Uniós felvételéről, amelyeknek a lakossága eléri az egész unió lakosságának 5%-át. A változtatás, ami Törökországot és Ukrajnát érintette volna, végül nem valósult meg.

A másik fő visszatartó erő a mindmáig megoldatlan ciprusi konfliktus. A szigeten a mai napig 180 km hosszan húzódik a demarkációs vonal, s az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot a mai napig nem ismeri el egyetlen állam sem, kivéve Törökországot. Mindezek mellett az emberi jogok, illetve a törvénykezés egy-egy része is hagy némi kivetnivalót maga után. A nők helyzete például a mai napig nem kielégítő, hiába terjesztették ki 2001-ben a jogaikat, a kultúrába még nem ivódott bele az egyenjogúság. És ha már itt tartunk… Törökország ebből a szempontból akár lehetne úgynevezett „számkivetett” is, nem tartozik igazán sem a keleti, sem a nyugati kultúrához, inkább a kettő sajátos egyvelegeként lehetne jellemezni. Az országnak ugyan Atatürk óta nincsen hivatalos államvallása, azonban a lakosság 99%-a muzulmán vallású, így Törökország lenne az első muzulmán ország Európában. Belefér-e egy ilyen mértékű, nem csak földrajzi, hanem, ha úgy tetszik, szellemi bővülés az Európai Unió kereteibe?

De mi van akkor, ha…

A mi fejünkben talán nem is az észérvek, hanem a félelem az, ami miatt vonakodva tekintünk a törökök tagságára? A túlontúl európai gondolkodásunkkal, ha meghalljuk az iszlám szót, egyből a csadorba múmiaként betekert nők, „disznót nem eszünk”, „alkoholt nem iszunk” eszeveszett vallásfanatikusok, szeptember 11. jut eszünkbe. Az igazi indok a sok mismásolás mögött az, hogy Franciaország és Németország valahol retteg attól, hogy egy újabb, regionális hatalmát épp kiépítő, Közel-Keleten jelentős befolyással rendelkező nagyhatalom lépjen az EU-ba, akit ráadásul az USA is feltétel nélkül támogat. Mindenképpen változásokat idézne elő a jelenlegi kényelmes egyensúlyban. Mindeközben a kezdeti török lelkesedés is egyre lankad, többször érte az uniót a kettős mérce alkalmazásának vádja az üggyel kapcsolatban. Nem látszik a történet vége… mindenesetre kíváncsian várjuk!

Szólj hozzá!

Címkék: eu törökország

A bejegyzés trackback címe:

https://alternativa.blog.hu/api/trackback/id/tr494762764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.