Itt is megtalálsz minket.

HTML

Mi ez itt?

Nem vagyunk múlt nélkül. 2008-2009-ben papírlapot adtunk ki Győrben, most pedig felköltöztünk az internetre, mert még maradt bennünk mondanivaló. Minden hozzászólásnak örülünk, a posztok szerzőik álláspontját tükrözik, nem a kollektíváét.

Papírlapot? Tényleg?

Tetszik?

Erről beszélünk

Lólengéssel a felsőoktatásért

2010.11.05. 09:58 | Írta: st.Ella

 
Mint az köztudomású, a kormány már nyáron nekilátott egy új felsőoktatási törvény kidolgozásának. Ezt november 4-re sikerült összerakni és nyilvánosságra hozni, januárban tervezik az országgyűlés elé terjesztését. Az Alternatíva megnézte a tervezetet.

Állítólag nincs szó reformokról, csupán néhány irányadó módosításról, amely a későbbiekben az ember- és erkölcsközpontú nevelést, a minőségi magyar közoktatást fogja szolgálni. Közoktatást, valóban, hiszen a tervek szerint a gyeplő a lehető legnagyobb mértékben az állam kezébe kerül majd, a tanítás piaci jellege háttérbe szorul, ezzel is biztosítva a minőségi magyar értelmiség képzését. Mondom, értelmiségi. Hazánkban ez évek, évtizedek óta elvált a diplomás ember fogalmától. Ha jól értem, a Fidesz célja a kettő közelítése egymáshoz, egyfajta elit kialakítása. Olyan ez, mintha szerintük a diplomás, szakképzett tömeggel eddig csak a Dunát lehetett volna rekeszteni. Cél a 2020-ra kitűzött EU-s norma, a 40%-ot meghaladó oklevelesek aránya a népességben, elvileg csak ez lebegjen szemünk előtt. Nézzük meg, mennyi esélyünk van rá.

Többletpontok a kisebbségnek

Sokrétű törvényről van szó, számos területet elér, csak épp azokat a problémákat felejti ki, amelyekkel a diákok egyénileg is szembesülnek, amelyek miatt már bevezetésük óta reklamálnak. Szó sem esik például a felvételi eljárásban megszerezhető többletpontok igazságosabb elosztásáról. Személy szerint a mai napig nem tudom, miért kell korlátozni a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok számát. Akinek két felsőfokúja van, miért ne élvezhetne előnyt a többiekkel szemben? Én igencsak megkérdőjelezném a szociális rászorultsági alapú többletpontok bőkezű osztogatását is: miért kerüljön be valaki előbb a fősulira csak azért, mert a nagymamánál lakik (rosszabb esetben csak papír alapon)? Miért kerüljön be előbb, ha roma származású? Miért kerüljön be előbb, ha állapotos vagy GYES-en lévő kismama? Utóbbival kapcsolatban valóban ott a koncepció, hogy a fogyatkozó népesség szaporodását minden kilógó helyen meg kell ragadni és támogatni. De fair play-e a többi hallgatóval szemben, hogy a költségtérítésben vagy akár az önköltségesen tanuló kismamák, esetleg kisgyermekes apák (!) tanulmányaikat a diploma megszerzéséig, de legfeljebb a törvényben meghatározott szemeszterek időtartamáig költségtérítés nélkül folytathatják? Fair play-e, hogy rászorultsági vizsgálat nélkül így esetleg olyan hallgatóktól veszik el az államilag támogatott helyeket, akiknek a tandíj kifizetése nem megoldható? Különösen kiéleződhet ez most, hogy a támogatott helyek számát is megkurtítják.

Arccal a beton felé

Megjelenik tehát a költségvetési öv megszorítása is. Az állam azokat a képzéseket támogatná, azokon a helyeken és olyan arányban hirdetne meg finanszírozott helyeket, ahol aktuálisan vagy várhatóan munkaerőigény lép fel. Az elgondolás nem rossz, de azért ott lebeg a kérdés: mi van, ha kiváló magyar szakembereink ezt nem megfelelően mérik fel (mint ahogy az már életünk oly sok mezején megesett)? Valahogy az az érzésem a tervezett lépésekkel kapcsolatban, hogy akik nekivágtak, érezték a jó irányt. Tisztában voltak vele, hogy fel kéne szállni egy lóra, mert gyalog igencsak lassúak leszünk. Fel is lendültek rá, szép magyar lólengéssel, csak aztán túl nagy lett a hév és a másik oldalon pofával lefelé sebesen suhanni kezdtek a beton felé.

Így érzem ezt a két emelt szintű érettségi és a két vizsgázási lehetőség kikötésével is. Minimum egy emelt szintű érettségi a felvételihez, mégpedig olyan irányú, amilyet adott szak megkövetel – teljesen jogos. Mindez mellé a felvételi pontok 50%-os minimalizálása korrekt. Ezzel már eleve kiszűrhető az a réteg, aki a felsőoktatási intézménybe csak azért jelentkezik, mert amint hallotta, jók a bulik és könnyű olcsón füvet szerezni, aztán egy-két, ne adj isten több év után úgyis kibukik. Ám képletes gyalogosunknak ez nem elég, ő táltos paripát, akarom mondani értelmiségi elitet akar, rögtön két emelt szintű érettségit követel. Nem tartom lehetetlennek, hogy a valamire való 17-18 éves megcsinálja, de egyértelmű, hogy egyik vizsga a másik kárára fog válni, egy olyan oktatási rendszerben, ahol még az opcionálisan választható emelt szint sem kiforrott, a középiskolai tanárok agyában még jelenleg is feldolgozás alatt áll az ehhez szükséges felkészítés módja.

A másik: ha füvező, bulizó, jó magyar módjára vedelő diákunk összekaparta a szükséges feltételeket és még be is került egy egyetemre, ne adjunk rá esélyt, hogy megkomolyodjon, végezzük ki azzal, hogy adott tárgyat maximum kétszer veheti fel. Egyébként a vizsgák kettőben való korlátozásában azért nem látok nagy előrelépést, mert a túlzsúfolt vizsgaidőpontok már így sem nagyon engedtek többet. De ki ne tudná, hogy minden sulin van egy bizonyos oktató, aki szimpátia, hangulat vagy széljárás alapján szórja ki a diákokat és ez többeknek éveken át tartó pszichikai rettegést jelent? Na, ha januárban elfogadják az új törvényjavaslatot, akkor a diák pszichológusa terápiát válthat, nem lesz több vizsgafélelem, két sikertelen félév után ugyanis kivágják őket az egyetemről. (Hozzáteszem, ez csak a magas színvonalú oktatást kínáló intézmények esetében érdemel szót.)

Háttérbe a hallgatókat?

Persze ezen intézkedések rögtön felháborodást váltottak ki a hallgatók körében és úgy terjedt a kacsa, mint vörösiszap a töltéslejtőn. Nem kellett sokat várni és a webkettes oldalak tiltakozó csoportjait lájkolta boldog-boldogtalan anélkül, hogy valójában fogalma lett volna, mi ellen is tiltakozik. Bár nem tudjuk, kik kezdték a hőzöngés, a HÖK-ösöket egészen biztosan nem kell félteni, ha demagóg népvezénylésről van szó. Az ő levesükbe is beleköp a törvénymódosítás: 10%-ban maximalizálná delegáltjaik vezető testületi számát. Hogy minderre miért van szükség, azt valószínűleg néhány feltörekvő ígéretes politikusjelölt HÖK-elnök életművéből tudhatnánk meg, de nem biztos, hogy ez elég indok. Akadnak intézmények (igen, tudok példát), ahol a HÖK tudatosan és hatékonyan működik, és lehetőségeit maximálisan kihasználva próbál megfelelni a hallgatók igényeinek, ezáltal kiválóan ellátja alapvető feladatát. Ha tehát létezik az effajta pozitív precedens, miért ne lehetne inkább más intézmények hallgatói önkormányzatait segíteni, hogy fejlődhessenek – ahelyett, hogy a profok kezeibe dobnánk egy újabb labdát? Nem lenne kézenfekvőbb megoldás inkább a diákszervezetbe történő óvatos, segítő jellegű beavatkozás?

 
Az alapítványi és a magánintézmények állami támogatása megszűnik. Jogos, hiszen ha kiszórtuk a diákokat már a felvételinél, aki maradt, azt az első néhány évben még átszitáljuk a kétvizsgás megszorítással, s ha ez így megy, úgyis kevesebb intézményre lesz szükség, az meg legyen inkább állami. De vegyük figyelembe a magyar demográfiai tendenciát, ami alapján fogyatkozó lélekszámunk a foghíjas iskolapadokban is fel fog tűnni – ki marad? A tervezett EU-s 40 % így talán az eddigi 30-at sem fogja megütni. Aki pedig marad, az aligha akar majd olyan helyre jelentkezni, ahol eleve kizárt az állami támogatás esélye. Ezzel viszont megvonja magától a magánintézmények előnyeit: a korszerűbben felszerelt, a gyakorlati munkát, a tanulás és a kutatás előmenetelét intenzívebben segítő infrastruktúrát. Az állam nem csupán a képzés finanszírozásától, de mindezek kihasználástól is megfoszt számos olyan diákot, akinek ez jelentős szakmabeli előrelépést jelentene már diákévei alatt, ám megfizetni nem áll módjában. A minőségi szakképzés tehát megint csak olyanok számára állna rendelkezésre, akik inkább vagyonuk, mint tehetségük alapján nyertek felvételt. Elképzelhető persze a privát oktatási intézmények csődbemenetele is – kár lenne azért a sok új smart boardért.

Most akkor melyik melyik?

A tervezet kitér az egyetem/főiskola elnevezés pontosításának szükségességére is. Valóban, a rendszer összefolyt, senki sem érti már pontosan, melyik mit takar, mi is a különbség, ha van egyáltalán, miért van ennek jelentősége a bolognai képzésben, ha pedig nincs jelentősége, akkor miért nem általánosítanak? Most előkerül a szőnyeg alól az elgurult orvosság: funkciója alapján válik majd szét a két intézetfajta. Az egyetemek kutató, míg a főiskolák inkább gyakorlati szakemberképző funkciót fognak a tervek szerint betölteni. De hogy füstöl majd a leves, ha ebbe az irányba is megkavartuk? Milyen értéket képvisel majd azok diplomája, akik azt az átmeneti időszakban mondjuk egy főiskolán szerezték, ugyanolyan nappali alapképzésen, mint akkor az egyetemi volt? Hogy lesz elkerülhető értékcsökkenésük?

A változtatások szükségesek, ezen tervek pedig ötletesek, de merészek. Nem kicsit. A diákok lázongása csak részben indokolt, mindenesetre Hoffman Rózsát és díszes társaságát mintha idejekorán megijesztette volna: november 3-ai sajtótájékoztatójukon nem győzték hangsúlyozni a kiszivárgott anyagok képlékenységét. A legújabb felállás szerint a vizsgalehetőségek száma már ötre nőtt, az emelt szintű érettségik inkább az általános műveltségre kérdeznének rá, a HÖK pedig 15 %-ig kapna beleszólási jogot. Mivel oktatásért felelős államtitkárunk személyes okokból kifolyólag különösen szívén viseli a hazai pedagógia sorsát, külön gonddal emelte ki mind a tervezetben, mind beszédében az osztatlan tanárképzés mielőbbi felállításának szükségességét. Kíváncsian várom, mire jutunk

Az első képünk forrása az indexes Földes András riportja a Corvinus Egyetem C-épületének belsejéről.

16 komment

Címkék: felsőoktatás hök

A bejegyzés trackback címe:

https://alternativa.blog.hu/api/trackback/id/tr12425286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

misc · http://misc.blog.hu 2010.11.05. 15:19:35

Elő lehetne írni akár 5 emelt szintű érettségit is, igazából semmi lényeges hatása nincs, mivel az egyetemre való bekerüléshez a többi jelentkezőnél kell jobbnak lenni, nem pedig egy előre meghatározott ponthatárt kell elérni. Ha nehezebb az érettségi (azaz több emelt szintűt írnak elő), akkor nyilvánvalóan mindenki kevesebb pontot fog elérni, magyarul kisebb pontszám is elég lesz a bejutáshoz.

Tyson925 · http://economy.blog.hu/ 2010.11.05. 15:29:58

@SCUMM: 50%-t el kell mostmár majd érni...

Tyson925 · http://economy.blog.hu/ 2010.11.05. 15:31:11

Azon tűnődött már vajon a hoffman rózsi anyánk, hogy ha 4 vizsgában maximálják a vizsgákat, azért kommunikáció szakon 4 ből egyszer csak meg-meg csinálom a tárgyakat, de mondjuk orvosin már lehet nem...

elektronik (törölt) 2010.11.05. 15:58:47

írják is csak szépen elő a két emelt szintűt, nem lehetetlen megcsinálni. a középszintű érettségi amúgy is egy vicc, legalább nem fog elmenni a 3 éves alapképzés első fele a középiskolai anyag ismételgetésével...

InversioN 2010.11.05. 16:00:11

"Az egyetemek kutató, míg a főiskolák inkább gyakorlati szakemberképző funkciót fognak a tervek szerint betölteni."

Ez színtiszta baromság. Aki összerakja ezt, járt valaha egyetemre? Vagy ismeri az egyetemeket egyáltalán? Nem lehet ilyen meghatározások szerint kategorizálni a felsőoktatási intézményeket.
Pl. a BME-n, ahova én is járok, pont a gyakorlatiasság a lényeg, de kikerül egy rakat kutató is. Ugyanazt tanulja mindkettő.
Akkor ezt most hogy akarják???

hower 2010.11.05. 16:00:16

Ezen jót röhögtem: "Tisztában voltak vele, hogy fel kéne szállni egy lóra, mert gyalog igencsak lassúak leszünk. Fel is lendültek rá, szép magyar lólengéssel, csak aztán túl nagy lett a hév és a másik oldalon pofával lefelé sebesen suhanni kezdtek a beton felé."

Mondjuk, kell is a magabiztosság, mert sikerült tönkrevágni a felsőoktatást. Csak nehogy a tönköt is felhasogassák most a rendrakási furorban szenvedő ún. szakértők.

thehandsomest (törölt) 2010.11.05. 16:11:18

öt vizsgalehetőség közgázon ok. négy viszont a matek-makró-statek szentháromság miatt kevés, főleg, hogy ezt a 3 (valójában öt mivel a statek és matek kétrészes) tárgyat sikerült az első 4 félévre bezsúfolni.

Mindfield 2010.11.05. 16:36:07

1: Az a baj, hogy mostanában "bemennek" az egyetemekre, magyarul civilekkel, nem ott tanulókkal próbálják megértetni, hogy ez hogy működik. Eredmény: már a fél ország azt hiszi, hogy az egyetem olyan mint a gimnázium, csak több bulival. Eddig mindig a felvételit állítgatták, arra kellene vissza térni, mert ami az után van, az már az egyetem dolga és nem az államé!

2: Vizsgaalkalmak. Megint olyan emberekkel próbálják megértetni ezt a hülyeséget, akik vagy sosem, vagy nagyon régen jártak egyetemre, elfelejtették. Viszont. Minden vizsgát, legyen az akármilyen, elsőre, max másodjára KELL átvinni. Egy egyetemi élet 5-6 évig kell hogy tartson, nem 8-9.

3: A cél egyértelmű. Orbánék mindig is hívei voltak ennek az "engedjünk-be-mindenkit-majd-kinyírják-egymást" politikának, mert az egyetemen lévő haveroknak így tud állami pénzt biztosítani. Erre megy ki a játék!

vakvarju 2010.11.05. 17:20:24

@Mindfield: Nem baj, hogy 8-9 évig járnak egyetemre. Majd biankóba kapnak egy minisztériumot. Volt már rá példa!

billy reed 2010.11.05. 17:21:05

"Személy szerint a mai napig nem tudom, miért kell korlátozni a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok számát. "
Azért, mert a felsőoktatásba való bekerüléshez nem feltétel a nyelvvizsga.
Miért kapna valaki behozhatatlan előnyt azért, ami nem előírás? Oké, persze, szorgalmas, nagyon örülünk, akkor úgyis bejut valszeg.
De gondoljuk át józanul: matematika, történelem, magyar, stb. szakra való bekerüléshez /nem az elvégzéséhez!!!/ miért adnánk sok pontot nyelvvizsgáért? Az azt jelentené, hogy a szakmai ismereteket nyelvismerettel lehetne kiváltani!
Majd a diplomához úgyis kell a nyelvvizsga! Ne hozzuk ezt előre középiskolába, ha nem muszáj!
Ezenkívül legyünk realisták: egy hátrányos helyzetű településen, ahol könyvtár és internet sem nagyon van...hol itt az esélyegyenlőség?
És az a cél, hogy legyen!
Ha a blogíró véleményét fogadnánk el, az azt jelentené, hogy biztosítjuk az esélyegyenlőtlenség markáns továbbélését.
Mondhatjuk persze, hogy teszek rá,mi van Nógrádban, de gondoljunk bele: ez velünk is megtörténhetne.
" Én igencsak megkérdőjelezném a szociális rászorultsági alapú többletpontok bőkezű osztogatását is: miért kerüljön be valaki előbb a fősulira csak azért, mert a nagymamánál lakik (rosszabb esetben csak papír alapon)?"
Szerencsére nem a blogíró dönti el, mert megnézhetnénk magunkat.
A fenti mondat erős csúsztatás, mondjuk így, hogy ne legyen sértő.
Ahogy említettem: esélyegyenlőség. Örülök, hogy a blog íróját nem érinti...ha lenne olyan helyzetű tanítványa, mint nekem, vagy ő maga kerülne ilyen helyzetbe, pont az ellenkezőjéért sírna felteszem!
Persze, a vélemény szabad, de némi rálátás sem árt.
Történetesen emelt szintű érettségiztető vagyok, tudom, miről beszélek.

Hadrian77 2010.11.05. 17:33:04

96-99-ig jártam fősulira, egy tárgyból egy félévben max három vizsga volt, és csak háromszor vehetted fel a tárgyat, igaz hogy már kredit rendszerben, de előtte a nem kreditesekre is ez vonatkozott.

"Az egyetemek kutató, míg a főiskolák inkább gyakorlati szakemberképző funkciót fognak a tervek szerint betölteni." Hasonló volt az elv a szocializmusban is, vö: üzemmérnök.

st.Ella 2010.11.05. 17:42:19

@billy reed:
Valóban, alapvetően nem vagyok hátrányos helyzetben a szó hagyományos értelmében, és ezért hálás vagyok. Részben egyetértek a felvetésével, de nem hátrány valahol az is, ha két évig éjjel-nappal güriztem a plusz nyelvvizsgáért, és mire meglett az új szabály azt mondta, már nem ér semmit a felvételinél? Nem hátrány az, ha valaki helyettem kerül be adott szakra, csak mert bratyizott az illetékessel és az írt neki egy papírt, hogy ő bizony jogosult a plusz pontra? Akkor, amikor egyetlen pont is értékes, ne jelentsen 20-30-at az ilyesmi. Itt tudásról van szó, nem segítségadásról.

borzzz 2010.11.05. 18:25:48

A pozitív diszkrimináció mindig is kényes ügy volt, ugyanannyi érv szól ellene, mint mellette. Majdnem. A mellette szóló fő érv nem a szánalom vagy a segítségadás, hanem a társadalmi mobilitás fontossága. Ha ez bedöglik, akkor nekünk annyi. Szerintem te sem szeretnél olyan társadalomban élni, ahol a születésekor eldől egy ember sorsa.
Nyelvvizsga ügyben inkább neked adnék igazat: nem "ér rá" a nyelvtudás a diplomázásig, mert egyrészt zsenge korban lehet csak idegen nyelveket magas szinten elsajátítani, másrészt az egyetemen már tudni kell idegennyelvű szakirodalmat olvasni.

Petróczi Horváth Veronika 2010.11.06. 20:16:44

Szerintem is butaság lenne a két emelt érettségi bevezetése. Tekintve, hogy egy leendő szabad bölcsész szakosnak, milyen tantárgyat írnának elő?
Azonban én bevezetném, vagyis visszaállítanám, az "elbeszélgetős rendszert". A tanároknak ugyan megterhelő lenne, de ha már a valódi értelmiségiek "kitermeléséről" van szó, akkor ez egyfajta megoldás lehetne. Ismerek olyat, akit nem vettek volna fel, ha előtte feltettek volna néhány kérdést...

Nem minden egyetem szól a füvezésről, bulizásról. Sajnálom, hogy a blog írója így áll hozzá. Valóban, a Pázmányon az első félév komm-on nem volt húzós. Még nem éreztük át. Aztán igen...

Nyelvvizsga... Hát ja. Fura, hogy az amúgy jól tanuló húgomnak két nyelvvizsga kellene ahhoz, hogy felvegyék pszichológiára, mivel olyan magas a ponthatár. Mert nyilván arra ott nagy szükség van.

Természetesen kell egyfajta különbséget is tennünk ember és ember között. Mert van, akit valóban a nagymamája nevel. De az, hogy plusz pontot kapnék az MA-ra való felvételinél azért, ha cigány lennék... Nos, ez valóban megkérdőjelezendő.

A vizsgák korlátozásáról annyit, hogy tán minden diplomás ember találkozott olyan tanárral, akinél - a tanulás ellenére sem feltétlen lehetett átmenni. Persze, rostálni kell a "népet", de miért a logika és filozófia tantárgyakkal. (például)

Végül pedig megjegyzem, engem meglehetősen idegesít az, hogy egyes HÖT-tagok majdhogynem az Egyetemről mennek nyugdíjba. Biztos sok dolguk van, de ha bementem, rendszerint nem úgy tűnt.

Egyébiránt pedig a BA-MA-val amúgy sem jutottunk előrébb...

st.Ella 2010.11.07. 09:40:53

@365nap.a.lét.körül:
Az elbeszélgetős rendszer visszaállítása jó ötlet, ez alapvetően kiszűrné azokat a jelentkezőket, akik valamilyen okból nem adott szakra valók. Például nem mindenki alkalmas pszichológusnak (és itt most nem az Ön húgára célzok) mégis sokan jelentkeznek, mivel felületesen érdekli őket a téma. Egy ilyen beszélgetés során kiszűrhető lenne, ki az, aki lelkileg is képes másokon segíteni vagy kutatómunkát végezni és ki az, aki csak jól érettségizett, sok pontja lett és valamilyen véletlenszerű okból ezt a divatos szakot választotta.

Nyelvvizsga. A pszichológia szakon - hogy ennél a példánál maradjak - ugyanolyan szükség van a nyelvtudásra, mint bárhol máshol. Számos szakkönyv nem érhető el magyarul, csak angol vagy német nyelven. A legújabb kutatások mind angolul folynak. Arról nem beszélve, hogy egy olyan sok tanulást igénylő szakról beszélünk, ahol a nappali tagozat mellett elég nehézkes lehet a nyelvtanulás, a nyelvvizsgára való felkészülés.

Egy ponton viszont félreértette a cikkemet. Még véletlenül sem akartam azt állítani, hogy minden egyetem bulizásról szól. Én azokra a hallgatókra utaltam, akik alapvetően ezért jelentkeznek felsőoktatási intézménybe, vagy úgy járnak oda, hogy mindennapjaikat ez tölti ki a tanulás, a fejlődés helyett. Őket azonban a rendszer úgyis kiveti magából - reméljük.

Petróczi Horváth Veronika 2010.11.07. 23:02:30

@st.Ella:
Igen, a szakkönyveket nem vettem figyelembe.

Valóban, bízzunk benne, hogy a rendszer működik, és már nem az a cél, hogy minél inkább olyan embereket engedjenek ki, akik manipulálhatóak. Hiszen 1990 után vagyunk, de a negyedik hatalmi ág, ha körülnézünk, kezd kicsit hasonló szerepet betölteni...
De tényleg remélem, hogy nagyobb részt a fejlődés miatt jelentkeznek a tanulók. Vagyis a jövő nemzedéke.