Itt is megtalálsz minket.

HTML

Mi ez itt?

Nem vagyunk múlt nélkül. 2008-2009-ben papírlapot adtunk ki Győrben, most pedig felköltöztünk az internetre, mert még maradt bennünk mondanivaló. Minden hozzászólásnak örülünk, a posztok szerzőik álláspontját tükrözik, nem a kollektíváét.

Papírlapot? Tényleg?

Tetszik?

Erről beszélünk

A pizzás csiga és az összefogás

2010.11.03. 08:41 | Írta: st.Ella

 
Október 31-én, Veszprémben a nyugat-dunántúli zenei szcéna is megmutatta, mit tud, ha segítségről van szó: ekkor zajlott ugyanis az Árral szemben című segélykoncert a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére. A tervezett átutalandó 8 millió forintból azonban csak 2,2 lett.

Gyakorlatilag már a katasztrófa másnapján megfogant a gondolat a Hollywoodoo zenekar tagjainak fejében, hogy tenni kéne valamit, méghozzá valami igazán hasznosat. Más Veszprém környéki zenekarokkal karöltve és a város vezetőségét is maguk mellé állítva vágtak bele egy 12 órás megakoncert megszervezésébe, ahol a hazai alternatív zene krémje ingyen vállalta a fellépést. Többségük egy pillanatig sem hezitált, csupán az útiköltséget és néhányan a road költséget is elkérve bólintottak a kérésre. „Sokkal több zenekar jelentkezett, hogy fellépne, sajnos azonban az időhiány miatt ennyien maradhattak. Azért aki nem tudott eljönni, az is segít valahogy, a Tankcsapda például egy egyéni segélykoncert megvalósítása mellett döntött” – meséli az Alternatívának Muraközy Péter, a főszervező.

A fellépési sorrendet egyébként sorsolással döntötték el a közel húsz fellépő között, ezzel is jelezve, most csak a részvétel és a végeredmény számít. A helyszín adott volt, hiszen a PECSA úgyis kicsi lenne, a Kavics aligha adja magát ingyen, saját városuk, Veszprém pedig bérmentve biztosította számukra a 4000 főt befogadni képes Arénát. A technikai költségek lefaragása nem lehetett maximális, mivel a színpad felépítésével együtt egy kétnapos technikusi munkáról volt szó, de ők is beérték a munkadíjjal meg a benzinpénzzel.

A kisebb szervezetek ott segítettek,

ahol tudtak: a Pannon Egyetem például webkettes marketinggel, a Samaritanus mentőszolgálat ingyenes munkával, a szomszédos kebabos pedig kétnapi kávébevételével támogatta a rendezvényt és ezáltal a katasztrófa sújtotta embereket. A szervezők aztán osztottak-szoroztak és nem sokkal később már plakátjukon is büszkén hirdették, hogy ha minden jól megy, megtelik a ház és hozzávetőlegesen 8 millió forintot utalnak majd át a rászorultaknak. Házigazdának a Quimby egyik frontembere, Varga Livius jelentkezett – megfelelőbb embert nem is találhattak volna. A fél órás koncertek közti kellemetlen átszerelő tízperceket jó humorú öninterjúkkal és zenészpoénokkal töltötte ki.

Éjfél körül valahonnan előkerült néhány tepsi pizzás-csiga is (melynek íze ugyan nem mutatott rokonságot a pizzával, de gyermekéveink menzai szendvicskrémeire kísértetiesen emlékeztetett), s ezeket „áradjon a szeretet” felkiáltással a színpadról kezdte osztani. Én személy szerint itt lepődtem meg igazán, ugyanis a közönség magyar emberhez méltatlan módon, anélkül, hogy bárki bárkit eltaposott volna, szépen sorba állt és adogatta hátra a kaját, hogy az mindenkihez eljusson. Akkor érződött igazán, miért is vagyunk ott valójában a sok egyéb kellemes mellékhatás mellett. (Tény, hogy ez már a Ladánybene koncertje előtt történt, amikor is a színpad mögül egyre nagyobb füst szállt fel és tetőfokára hágott a hippi hangulat.) Noha mindenki teltházra apellált, az Aréna mégis felkészületlennek tűnt.

Az egyetlen nyitva lévő ruhatár

persze egy óra alatt megtelt, a büfé pedig valamelyik koraesti órában kiadta az utolsó pohár sörét. Ami ezekért mindenkit kárpótolt, az a valóban fergeteges buli volt, amit a zenészek legalább úgy élveztek, mint a közönség. A fellépésekre szánt fél óra minden együttesnek lehetőséget adott, hogy a legjobb zenéiket nyomja le, így megtáncoltatva legalább párszáz embert, akár már koradélután. Énekeseiket egymás között cserélgetve egészen újszerű produkciók is kialakultak, tehát a megszokottságnak sem adtak esélyt. Aki ott volt, az jól érezte magát, ennek ellenére 9 óra tájban a hazaindulók tömegével tódultak a kijárat felé, noha messze volt még a vége és az ütős bandák hiányáról sem lehetett szó.

A nézőszám sem előbb, sem később nem tudta átlépni a kétezres határt. Amikor ennek okairól kérdezősködtem, többekben az időpont rossz megválasztása merült fel. Valóban, a mindenszentek előtti vasárnap, ami így ráadásul utazásra alkalmas hosszú hétvége is, nem a legmegfelelőbb választás. Mentségükre legyen mondva, egy ilyen gyors szervezést igénylő esetben, amikor ennyi elfoglalt zenekart kell egy napra zsúfolni, aligha akad több választási lehetőség. „Vegyük figyelembe, hogy egy ötvenezres városról van szó, lehet, hogy ennyit tud ez az egész. Mi megtettünk mindent, az összefogás volt itt a központban, ami tökéletesen megvalósult” – így a főszervező. Feltűnő volt egyébként, hogy a jelenlévő korosztály a 14-15, majd nagy ugrással a 25-35 évesek köré volt tehető, holott a veszprémi egyetem hallgatói pont a kettő között vannak. Talán hazautaztak ők is arra a pár napra, talán elfogyott hó végére az ösztöndíj, de lehet, hogy csak nem érezték át az egész lényegét. Persze nem kizárt, hogy egyeseknek sok volt az a háromezer forint beugró, még ha ezért minőségi és egyedülálló szórakozást ígérnek is.

Mi, akik ott voltunk október 31-én egy kellemes estét kaptunk az adakozásért cserébe, a nyugatmagyar könnyűzene-kedvelő, aki pedig otthon maradt, ha pénzzel nem is, az összefogás erejének élményével szegényebb. A Veszprém Aréna hivatalos jelentése szerint 1 932 jegy kelt el. A koncertek alatt érkeztek még további felajánlások, így az átutalandó összeg 2.196.000 forint, amit az est fővédnöke, Porga Gyula Veszprém polgármestere a devecseri és a kolontári önkormányzatoknak utal át.

3 komment

Címkék: koncert veszprém vörösiszap

A bejegyzés trackback címe:

https://alternativa.blog.hu/api/trackback/id/tr892418824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

murak 2010.11.03. 12:07:52

Sziasztok, és tényleg csak néhány helyesbítés, illetve észrevétel.

Én szó szerint azt mondtam nektek, hogy sokkal többen szerettek volna jönni, nem azt, hogy többet szerettünk volna hívni
, hiszen tisztába voltunk az időbeli korlátokkal.

Szó sem volt büszkén történő hirdetésről, csupán azt gondoltuk tisztább ha mindenki látja, mi mennyit "ér". A maximált bevétel reményének papírra vetése, nem is értem miként történhet büszkén, de valószínűleg elkerülhetetlen egy cinikus megjegyzés beszúrás a blogok írása közben, ehhez nem értek.

Természetesen köszönet a tudósításért, hiszen nálatok is, - ahogy a rendezvény esetében is - , a szándék a fontos. . .

Muraközy Péter

st.Ella 2010.11.03. 14:16:38

@murak:
Kedves Péter!

Elnézést kérek az elírásért, a hibát kijavítottam.

Egyébként nem gondolom, hogy a "büszke" szó adott szövegkörnyezetben valóban cinikus lenne, de erről vitát nem nyitok.

murak 2010.11.03. 14:41:00

@st.Ella: . . . én sem terveztem :), és köszönet !